Képaláírás: Latin neve: Helleborus purpurascens. A boglárkafélék családjába tartozó hunyorok hazai elnevezése arra utal, hogy ennek a növények virágai hunyorognak bele elsőként a tavaszi napsütésbe. A hunyorok számítanak a legkorábban nyíló vadvirágok közé.

Ismertető szöveg: A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkák (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó faj. Rövid, pikkelyes gyöktörzséről bojtosan ágaznak le vékony gyökerek. Levelei hosszú nyelűek, tenyeresen szeldeltek, a levélszeletek lándzsásak, szélük fűrészes. A virágtengely tavasszal fejlődik, rajta végálló, 6-8 cm átmérőjű virággal. A virágtakarót 5 csészelevél alkotja, ezek külső felülete zöldeslila, illetve ibolyáslila. A szirmok mézfejtőkké alakultak át. Virága sokporzós, a termőtájat 3-6, alján összenőtt termőlevél alkotja. Három hosszanti hasítékkal nyíló tüszőtermése több apró, gömbölyű magot tartalmaz. Magyarországon az Északi-középhegység gyertyános tölgyeseiben nő. Mészkedvelő. Virága a beporzás után még sokáig nem hervad el. Március-áprilisban virágzik. Gyógynövény, de erősen mérgező, ezért ma már csak az állatgyógyászatban használják. A növény minden része mérgező, akárcsak a többi hunyoré.
(Wikipédia)