Képaláírás: Batthyány Lajos és Móga János szobra

Ismertető szöveg: 1848.szeptember 28-án e falak között tartotta Kossuth honvédseregének vezérkara a Pákozd-Sukorói csatát előkészítő haditanácsot. A templomot betöltő résztvevők előtt elsőnek Móga János a hadsereg parancsnoka szólalt fel. Elmondta itt - az 1805-ben készült -úrasztalánál állva, hogy a sukorói táborban felkeresték az országgyűlés küldöttei, akik az ellenséges hadsereg haladéktalan megtámadását követelték tőle. Ezután a küldöttek kaptak szót, megismételve az országgyűlési határozatot.
Móga a válaszában vázolta az erőviszonyokat: a hadsereg 15 ezres, többnyire rosszul kiképzett és felfegyverzett, míg Jellasics bán serege közel 40 ezer főből áll. Így ő az ütközetet nem javasolja, felelőtlenség lenne a támadás, csak vereség lehetne a vége.
Erre heves vita tört ki, amelyben Mógát gyávának és hazaárulónak nevezték az állandó hátrálás miatt a már amúgy is elégedetlen tisztek. Főleg a Perczel testvérek kardoskodtak. A parancsnok válaszképpen visszaadta tisztségét, kardját és az úrasztalára helyezte.
A válságos helyzetben Batthyány Lajos miniszterelnök kért szót. Eredeti szándéka, amellyel a táborba érkezett az volt, hogy Lamberg Ferenc közvetítésével tárgyalni fog a bánnal. Röviddel a haditanács előtt azonban tudomására jutott, hogy Jellasics erre semmiképp nem hajlandó, sőt rövid időn belül támadni fog.
Battyány föltette a kérdést, mit tesz ebben az esetben a hadsereg. Rövid tanácskozás után született meg a végeredmény, az alapvető fontosságú döntés: a hadsereg az ellenséget nem támadja, de ha az ellenség támad, ellenáll. A vita alatt Xantus János a templomtoronyból kémlelte Jellasics táborának tüzeit, hogy a várható támadás irányáról tájékozódjék.
A haditanács legnevesebb résztvevőinek ülőhelyét táblácskákkal jelöltük meg. Ezek sorban, az első padokban láthatók.
A tanácskozás végén Móga visszakötötte kardját és vezényletével másnap a honvédség megverte a háromszoros túlerőt.