Képaláírás: A távcső a jénai Zeiss művekben készült az 1970-es évek első felében. Ezt a két végén feltámasztott óratengellyel készült szerelési módot, az úgynevezett angol szerelést inkább alacsony szélességi fokokon elhelyezett távcsöveknél szokták alkalmazni, ahonnan a pólusok közeli objektumokat alacsony horizont feletti magasságuk miatt úgysem nagyon akarják észlelni (ez a szerelési mód ha nem is teszi lehetetlenné az óratengelyhez közeli objektumok észlelését, de megkeseríti az ezeket észlelni kívánó csillagász életét). Rossz nyelvek szerint ezt a távcsövet eredetileg egy indiai obszervatórium számára rendelték meg, de azok aztán nem vették át, így került hozzánk. Ezzel együtt azóta is ez az ország legnagyobb optikai távcsöve. Eredetileg is számítógép-vezérléssel készült, a számítógéprendszerek az évtizedek folyamán többször cserélődtek. Néhány éve a teljes meghajtó- és vezérlőrendszert kicserélve alkalmassá tették a távcsövet a távérzékelésre, azóta az észlelő csillagásznak majdhogynem fölösleges Piszkés-tetőre utaznia, interneten át elvileg bárhonnan dolgozhat a távcsővel. A képet hat egyedi felvételből illeszttettem össze panoráma-programmal.

Ismertető szöveg: A Piszkéstetői Obszervatórium, hivatalos nevén A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkés-tetői megfigyelőállomása, egyike Magyarország csillagászati létesítményeinek. A csillagvizsgáló lakóépülete 1960-ra lett kész, a Schmidt-teleszkóp átadása pedig 1962-ben történt meg.
(Forrás: Wikipédia)