Normál kép: 1489673265.jpg   Méret: 770x557 Színmélység: 24bit Felbontás: 2400dpi
Nagy kép: 1489673265_nagykep.jpg   Méret: 2249x1626 Színmélység: 24bit Felbontás: 2400dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Eleséget hordó Csuszka hím odújánál, a Budai hegyekben. Most aktuális fészkelésük, március elején már javában dolgoznak. Ilyenkor hallható a hímek "csuszkás" éneke. Ez a pár a normafai bükkös egyik korhadt cseresznyefájában fészkelt (a fa azóta kidőlt) és már május 5-re ki is reptette fiókáit sikeresen. A fotózással egyáltalán nem törődtek, az ösvény mellett laktak.
Igazán éles képet erről az izgő-mozgó madárról közvetlen közelről készíteni nem könnyű. Ez egy sorozat legélesebb képe. Korábban fotóztuk és azóta is keresek odúkat, hogy még közelebbről digitális képet is csináljak róluk (ennek sok módja van), de hátha majd ebben az évben újra találunk. Ügyes kis madarak, és elég gyakori, hegyvidéki bükkösökben, tölgyesekben, ártereken és alföldi erdőkben, főleg tölgyesekben is egyaránt.

Ismertető szöveg: A csuszka (Sitta europaea) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj. Hatalmas területen, szinte egész Eurázsiában elterjedt a leghidegebb (Skandinávia, Oroszország északi területei) és a sivatagos területek kivételével. Észak-Afrikában, az Atlasz-hegységben is találkozhatunk vele. Élőhelyéül leginkább különféle természetes és telepített lomberdők, arborétumok, parkok szolgálnak. Az ember közelségéhez is meglehetősen jól alkalmazkodott. A csuszka könnyen felismerhető, jellegzetes madár. Feje teteje, háta és szárnyai szürkéskékek, az arcrész mindig fehér, a hegyes csőr és a szemsáv pedig fekete. Hasának színezete alfajtól függően a fehértől a vörösesbarnáig változhat, a közép-európai Sitta europaea caesia hasa mélybarna. A fiatal egyedek színei elmosódottabbak. A nemek hasonlóak. A csuszkákra a 14 centiméteres testhossz és a 22-27 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, amihez 21-26 grammos testtömeg társul. A csuszka fákon él, nevét is onnan kapta, hogy akár fejjel lefele is haladva mintegy "csúszkál" a fatörzseken. Repülni is általában csak egyik fáról a másikig szokott. Táplálékát nyáron a kérgen élő ízeltlábúak, lárváik és petéik képezik (elsősorban pókok, lepkepeték, mezeipoloska-lárvák, bársonylegyek, iszapszúnyogok, fátyolkák), téli étrendjét viszont magvakkal kénytelen kibővíteni. Sokszor keresi fel a madáretetőket, gyakran különféle cinkékkel egy csapatba verődve. Számos hangja ismert. Hívójelei a "cir" és a "tylű-tylű-tylű" hangsorral írhatóak le, míg éneke hangos, ismétlőő "tjúi", "csú" vagy "pí" füttyökből tevődik össze. A csuszkák élőhelyükön, az erdők fáinak odvaiban rendezik be fészküket, amelyet levelekkel és fakéreggel bélelnek ki. Gyakran elfoglalják a mesterséges fészekodúkat is. A berendezett fészek környékét a szülők védik a betolakodókkal szemben, az ajtónyilást pedig sártapasztással szűkítik kb. 30 milliméteres átmérőjűre. Időjárástól és táplálékkínálattól függően évente egyszer vagy kétszer kerül sor költésre. A 6-9 fióka csupaszon és vakon kel ki 14-18 napos kotlást követően, majd 20-22 napnyi folyamatos etetést követően kirepülnek. A család még jó ideig együtt marad a fészek közelében. A Kárpát-medencében elterjedt, gyakori és rendszeres fészkelő. Magyarországon a becsült állománya 140 000 - 235 000 költőpár között mozog. A legtöbb csuszka az Északi-középhegységben és a Dunántúli-dombság területén él, a legritkábbak pedig a Dél-Alföldön. A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a csuszkát nem fenyegeti különösebb veszély, és mivel ez az európai populációkra is igaz, SPEC értékelése sincsen. Magyarországon mindemellett védett, eszmei értéke 10 000 forint. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page