Képaláírás: Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) Népi nevei, pettyegetett tüdőfű, pettyegetett tüdőlevél, Gyógynövény, köptető, köhögéscsillapító hatású. Geofiton növény, azaz az elegyes, bükk gyertyán erdőkben a lombfakadás előtt virágzik, és termést (makkocska) érlel. Virágai kezdetben pirosak, majd kékes ibolya színűre változnak. Mire a fákon megjelennek a levelek, már csak a levelei láthatóak.

Ismertető szöveg: Az orvosi tüdőfű az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó Pulmonaria nemzetség 4 Magyarországon is előforduló fajának egyike, melyet gyógynövényként alkalmaz a népi gyógyászat. Nevezik pettyegetett tüdőfűnek, illetve dongófűnek is. Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdőkben él. Európa szerte elterjedt. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken gyakori, nem védett. 15-34 cm magas, gyöktörzses évelő. A szárlevelek szórt állásúak, ülők. A virágzás után kifejlődő nyári tőlevelek hosszú nyelűek, fehér foltosak, gyakran áttelelők. Virága bimbóként piros, kinyílva bíboros, majd fokozatosan megkékül (a színt a sejtnedv savassága befolyásolja). Március-május között virágzik. Termése makkocska. Geofiton, azaz az erdő lombfakadása előtt virágzik, majd a gyors termésérlelés után már csak a vegetatív szervei látszanak a felszínen. Gyógynövény. Drogja a levél, ritkán a virágzó, föld feletti rész. Hatóanyagai: 10-15% ásványi anyag, kovasav, allantoin, nyálkaanyagok, flavonidok (kempferol, kvercetin), a flavonidok glikozidjai. Köptető, köhögéscsillapító hatású. Régen TBC ellen használták. A homeopátiás szerek és teakeverékek alkotórészeként légcsőhurut és tüdőasztma ellen használják.
(Forrás: Wikipédia)