Képaláírás: A talajvízminták keménysége
35. ábra

Ismertető szöveg: "Az ipar elsősorban a víz keménységével szemben érzékeny, de érzékeny a szulfát- és szabad szénsavtartalommal szemben is, mert ez utóbbiak a vasés betoncsöveket korrodálják. Az alföldi talajvíz a terület legnagyobb részén messze nagyobb keménységű, mint amilyent az ipar elbír. Elmondhatjuk, hogy a terület jó felén 50 német keménységi foknál keményebb talajvizet mutatnak a megelemzett minták és nem kis kiterjedésnek azok a területek, ahol 80-100 fok, szélső esetekben 300-400 német fok keménységet mértek. Ipari célokra tehát az alföldi talajvizet legtöbb esetben lágyítani kell. (35. ábra.)
A talajvíz keménységéről országos térképet szerkesztettünk a végből, hogy a dunántúli és alföldi terület e fontos vízminőségi adat szempontjából összehasonlítható legyen. Az Alföld központi területein a talajvíz általában igen kemény. 40-50 német keménységi foknál keményebb talajvizet a Dunántúlon csak kis területfoltokon elvétve találunk, az Álföldön ellenben elég nagykiterjedésű területeken. Egyedül az alföldi homokvidékeken vannak keménységre kedvezőbb talajvizek. Ez főleg a Nyírségre mondható el, a Duna-Tisza közi homokhátságra kevésbé, ennek homokja jelentős mésztartalmú és talajvize csak kis foltokban esik a 20 német fokos keménységi határ alá. Legkeményebb a talajvíz az Alföld közepén, a Jászság déli részén, Szolnok körül és a Körösök vidékén."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/20200/20234/20234.pdf)