D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_madaras_j.jpg
C Í M 
F ő c í m : Madaras József
B e s o r o l á s i   c í m : Madaras József
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-12-02
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Madaras József (1937-2007)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
 M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 1-2-335/336
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Madaras József magyar színész, filmrendező. A lobbanékony természetű színésztanonc 1958-ban végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégként szerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy Színházban töltött egy évadot, 1959-1960-ban a szegedi Nemzeti Színházban játszott, 1960-1961-ben az Állami Déryné Színház, majd 1961-1966 között a Thália Színház tagja volt. 1966-tól a Pannónia Stúdió szinkrontársulata, 1969-től az Irodalmi Színpad, 1971-től a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt. 1982 óta rendezőként is tevékenykedik, filmen 1957 óta szerepel. Madaras szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el "életre-halálra". Fejes Endre eredetileg könyv-alakban napvilágot látott drámáját - mely egy külvárosi kispolgári család mindennapjait s ezen túlmenően a 20. századi magyar történelem első ötven évét mutatja be - 1963-ban mutatták be a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében. A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek megformálásával tökéletesen illeszkedett a Szegénylegények (1966) vagy a Csillagosok, katonák (1967) komor drámai világába. Nehéz feladatot oldott meg a Csend és kiáltás lelki terror alatt deformálódó egykori vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője volt az Égi bárány (1971) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert alakította, a Szerelmem Elektra (1974) című alkotásban pedig a zsarnok uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül A ménesgazda (1978) robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét eljátszhatta. Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította. Madaras Józsefet 1978-ban az érdemes művész elismeréssel jutalmazták. Elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a locarnói fesztivál nagydíját, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 2000-ben a Magyar Filmszemle életműdíját. Az 1990-es évek elején súlyos betegségen esett át: élet és halál között lebegett, közel egy évig kómában feküdt. Újra tanult beszélni, járni. Kisebb szerepekben újra megjelent. Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film elmúlt két-három évtizedes történetében. Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő az, aki "mindennap forradalmárnak érezte magát, nemcsak állami ünnepeken." (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kránitz Lajos
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn