D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : ember_0079.jpg
C Í M 
F ő c í m : A főbb gerinces állatok és az ember nagy agy velejének és agykérgének fokozatos nagyobbodása vázlatosan
B e s o r o l á s i   c í m : Főbb gerinces állatok és az ember nagy agy velejének és agykérgének fokozatos nagyobbodása vázlatosan
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : digitalizálta
B e s o r o l á s i   n é v : Vidiné Réfi
U t ó n é v : Erzsébet
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2020-07-22
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2015-06-25
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : könyvrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai
S O R O Z A T 
C í m : A műveltség könyvtára
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai
S z e r z ő : szerk. Alexander Bernát, Lenhossék Mihály
M e g j e l e n é s : Budapest : Athenaeum, [1905]
T í p u s : időszaki kiadvány
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Humán biológia
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan
A l t é m a k ö r : Anatómia, fiziológia
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : illusztráció
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : gerinces
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : állat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : ember
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : agyvelő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : A főbb gerinces állatok és az ember nagy agy velejének és agykérgének fokozatos nagyobbodása vázlatosan
ol = szagló karéj, cr = nagy agyvelő, op = látó karéj, eb = kis agyvelő, m = nyúlt agy velő.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Az ember szellemi tehetségével messze felülmúlja az állatokat, ezért a származástan ellenesei biztosra vették, hogy az ember és a szervezetükben máskülönben közel rokon emberszabású majmok agyveleje okvetlenül lényegesen különbözik egymástól. Reményükben ismét csalódniok kellett, mert a vizsgálatok eredményei szerint az ember és az emberszabású majmok agyveleje között oly tetemes és oly jellegzetes a megegyezőség, hogy nagyobbat a gerinces állatok egyetlen más csoportján sem észlelhetünk. Az agyvelő tervezete, beosztása, felületének tekervényei, barázdái bámulatosan egyezők; voltaképeni különbségek csak a másodfokú részekben mutatkoznak, nevezetesen a tekervényesség fokában, a szövevényesség mértékében, szóval abban, ami az embernél is változó és egyéni tulajdonság.
Sőt az agyvelő súlya sem mutat oly rendkívüli és áthidalhatatlan különbségeket, mint gondolnék. Amint a mérések igazolják, a különböző emberfajták és egyének agy veleje közötti súlybeli különbség sokkalta nagyobb mint a legalsóbbrendű emberek és a legmagasabbrendű emberszabású majmok között.
Itt kell érintenem azt a látszólagosan legnyomósabb ellenvetést, melyet szellemi tekintetben az ember állati rokonsága ellen felhoznak. Szellemi téren, értelem dolgában kétségkívül óriási a különbség az ember és az összes többi állatok között; a különbség azonban korántsem sarkalatos. Az újkori, kisérleti alapon álló pszichológia felfogása szerint, melynek megalapítói Goltz, Hitzig, Flechsig, Wundt, Meynert, Edinger, Forel, Loeb és mások, minden szellemi működés az agyvelő bizonyos részeinek tevékenységére vezethető vissza. Fáradságos vizsgálatok kiderítették, hogy az ész és értelem jelenségei alapjában véve azokból az asszociációkból tevődnek össze, melyek az agyvelő különleges részéhez: az agykéreghez vannak kötve. Ennek fokozatos fejlődését pedig a gerinces állatokon a legkisebb kezdettől fölfelé az emberig nyomon követhetjük (33. ábra). A csontos és zománcos halakon még csak vékony hámréteg jelzi helyét, a kétéltüeken már idegrostokkal összekapcsolódó idegsejtekból áll, végül a csúszómászóktól kezdve világosan elkülönül a többi agyrétegektől és főképen az emlősök osztályában nagy arányokban, de megint fokozatosan fejlődik tovább, sőt a tapasztalat amellett szól, hogy az embernél még mindegyre tovább fejlődik. A fejlettséggel kapcsolatban fokozódnak és egyúttal bonyolódnak a szellemi működések is. Fokról fokra követhető, hogy az ember tudatos szellemi működéseitől hosszú lépcsősor vezet le az alsóbbrendű szervezetek tudatnélküli gépies cselekvéséig."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)
K A P C S O L A T O K 
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 862x647 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : fekete-fehér
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : kevéssé tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna