D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/107200/107278 F á j l n é v : tariel_0157.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/107200/107278/tariel_0157_kiskep.jpg F ő c í m : Megjöttek: ihol a vár, a védők rengetegen voltak B e s o r o l á s i c í m : Megjöttek: ihol a vár, a védők rengetegen voltak S z e r e p : grafikus B e s o r o l á s i n é v : Zichy U t ó n é v : Mihály I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1827-1906 V I A F I d : 59356468 S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-07-07 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2016-07-04 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : könyvrészlet M e g n e v e z é s : Tariel, a párducbőrös lovag C í m : Tariel, a párducbőrös lovag S z e r z ő : ©ota Rustaveli, ford. Vikár Béla ; ill. Zichy Mihály M e g j e l e n é s : Budapest : Athenaeum, 1917 T í p u s : elbeszélő költemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK U R L : http://mek.oszk.hu/15700/15756 S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Művészettörténet T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Világirodalom története T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Klasszikus világirodalom T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : illusztráció M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : irodalmi alak M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : lovag M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : vár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : grúz irodalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Megjöttek: ihol a vár, a védők rengetegen voltak. I s m e r t e t ő s z ö v e g : ©ota Rustaveli (1172-1216) Tariel, a párducbőrös lovag című eposzát 1196 és 1207 között írta. A romantikus eposz két szerelmespár történetét mondja el, hősei Tinatin, arab hercegnő és Avtandil generális, valamint Nesztán, indiai hercegnő és szerelme, Tariel, a párducbőrös lovag. A cselekmény több szálon futó, keleti meseelemekkel átszőtt, regényes, érzelmes, szenvedélyekkel teli történet, a lovagiasságról, nemeslelkűségről, barátságról szóló, világirodalmi jelentőségű költemény, a grúzok számára máig a legfontosabb bölcseleti és erkölcsi alapmű. Zichy az 1880-as évek elején, Párizsból elköltözve érkezett a Kaukázusba. A grúz fővárosban nagy örömmel fogadták, ünnepségeken, fogadásokon látták vendégül. Ez nem utolsósorban annak is volt köszönhető, hogy Zichy már Párizsban, Victor Hugo szalonjában megismerkedett a grúz értelmiség egyik vezéralakjával, Iona Meunargiával (1852-1919), a Tariel, a párducbőrös lovag francia fordításának készítőjével, aki később a magyar művész figyelmét is felhívta az eposzra. Meunargia és Zichy között jó barátság szövődött, amely most Tifliszben felelevenedett. A grúz polgárság és az értelmiségi körök ebben az időben a cári udvartól való függetlenséget szorgalmazták, s ennek jegyében határozták el népi eposzuk díszkiadásban való megjelentetését. Zichyt 1881–1882-es tifliszi tartózkodásának eredményeképpen érte a megtisztelő felkérés Tariel, a párducbőrös lovag 12 illusztrációjának elkészítésére. Zichy grúziai közkedveltségét csak fokozta, hogy jelentős szerepet vállalt a Tariel élőképi bemutatásában a tifiliszi [ma Tbiliszi] színházban. Az élőképek megrendezéséhez komoly előtanulmányokat folytatott a grúz viseletekkel, fegyverekkel, modellekkel, de még a táncokkal kapcsolatban is. A jelenetek és a kosztümök terveit később a mű illusztrálásakor is felhasználta. Az 1880-as évek első felében nála megrendelt tizenkét illusztráció helyett harmincnégyet csinált. Ezeket az eredeti rajzokat az általa készített kötésben 1888-ban nyújtotta át megrendelőinek, akik utóbb ebből választották ki azt a huszonhatot, amelyet sokszorosítottak és amelyek bekerültek a díszkiadásba. A költemény korábbi, inkább a keleti illusztrációs hagyományt követő, miniatúraszerű rajzaival szemben Zichy a mű alapos ismeretén, drámai eseményeinek egy-egy jelenetbe sűrítésén alapuló módszerét követte. A grúz történelem és a grúz nép karakterének tanulmányozása hozzásegítette ahhoz, hogy a romantikus, szenvedélyes történetet ne csupán "szép" rajzok sorozatában adja vissza, hanem műveinek atmoszférája is teljesen hiteles legyen. (Forrás: jepegrafik.com) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Zichy Mihály: Fölnyitják a ládát: három acélöltözet van abba, Mintha éppen csak a három derék hősre volna szabva U R L : http://dka.oszk.hu/107200/107277 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1396x2109 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |