D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1168799386_0cf58eeda6_o.jpg
C Í M 
F ő c í m : Halászbástya
B e s o r o l á s i   c í m : Halászbástya
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : zsoolt
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-06-15
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2007-08-19
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Flickr-be való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Flickr
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Flickr
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-NonCommercial 2.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : épületkép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : szobor
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : bástya
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vár
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budai Várnegyed
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 m, az északié 65 m, míg a díszes középső mellvédfal 35 m hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947-48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. A Várhegy az Árpád-házi királyok idejében szálláshelyként és - a körülötte levő települések részére - védelmi beépítésként szolgált. A várhegyi település fejlődése IV. Béla király városfejlesztése nyomán vált jelentősebbé, de mint az ország közigazgatási központja, Mátyás király korában vált uralkodó jellegűvé. Védőműveit, bástyáit a középkorban és a török uralom idején megerősítették, ugyanakkor újra és újra megrongálódtak. Maga a Várnegyed is jelentős átalakuláson ment keresztül az idők során. Mátyás fényes, virágzó budavári palotájából a mohácsi vészt követő török uralom sok mindent elpusztított, megszüntetett és átalakított a Várban is. A törökök nyomán érkező osztrák erők pedig Bécsből kormányoztak, ahol már az új divat, a barokk művészet dívott. Ennek a bécsi divatot követő építészeti hullámnak további épületek estek áldozatul, egyebek mellett a halászok bástyája közelében álló Mátyás-templom is. A mai Halászbástya, a hajdani "Híradás" toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapfalaira épült, követve az egykori bástya hajtogatott alaprajzi elrendezését. Ez a hajtogatott várfal-védelmi rendszerben a bástya vonala úgy törik meg, hogy az egyes szakaszok egymást oldaltűzzel védhetik. Ezt a szakaszt a Rákóczi-szabadságharc leverését követően építette az osztrák hadvezetőség, az akkor modernnek számító hadászati elveknek megfelelően. A kör alaprajzú "Híradás" torony helyén épült a mai Halászbástya északi, karéjos főtornya. A Halászbástyát, Schulek építőművész főművét, három épületrész és több kisebb egység teszi szerves egésszé, Schulek terveinek megfelelően.A lépcsők, az északi és déli bástyák, folyosók és a Szent István szobor és a déli bástyaudvar. Az államalapító Szent István király szobrát 1906-ban avatták fel a Budai várban. A lovas szobor Stróbl Alajos alkotása. A mestre 10 évig dolgozott rajta. Kattintson a fotóra - Boros Sándor panorámaképét láthatja! Budapest, I. kerület - Szent István király lovas szobra, BudapestA szobor mint a kereszténységet bevezető uralkodót ábrázolja a királyt. A kompozíció főalakja, a lován ülő Szent István király a Szent Koronát viseli, fejét aranyos glória övezi, baljában az apostoli kettős keresztet tartja. Az alépítmény domborművein István uralkodásának kiemelkedő mozzanatai, a koronázás, a törvényhozás és a templomépítés látható. A templomépítést ábrázoló domborművön Schulek Frigyes építészt (jobbról balra a második alak, az ásós barát mögött) is megörökítette a szbor alkotója, Stróbl Alajos. Ugyanezeken a domborműveken Jókai Mór, Benczúr Gyula, valamint Stróbl Alajos édesanyja is felismerhető. A szobor közel 5 és fél méter magas talapzatát a Halászbástya építésze, Schulek Frigyes tervezte. A talapzatot ovális alaprajzú, áttört mellvédkorlát veszi körül, rajta Isten báránya és a négy evangélista fejdomborműve látható.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : onkel_wart: Red (Rusty) Skies over Budapest [Rozsdavörös ég Budapest fölött]
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2048x1235 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fucskó Anna
S z e r e p   /   m i n ő s é g : ellenőrzés
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer