D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 359595556_9cc6db9347_o.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/011800/011806/359595556_9cc6db9347_o_kiskep.jpg F ő c í m : Budapest B e s o r o l á s i c í m : Budapest S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Panoramas E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-05 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2007-01-16 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Flickr-be való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Flickr M e g n e v e z é s : Flickr C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NoDerivs 2.0 T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T é m a k ö r : Sport, testnevelés A l t é m a k ö r : Téli sportok T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T á r g y s z ó : épületkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : műjégpálya M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : téli sport M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Budapest. Városliget M i n ő s í t ő : földrajzi hely T á r g y s z ó : Budapest. 14. kerület M i n ő s í t ő : földrajzi hely I s m e r t e t ő s z ö v e g : Az üzleti élet méltóságai közül többen is támogatták a korcsolyázás ötletét, amely a téli hónapokra remek társasági szórakozást nyújtott.
1869. november 12-én a dunaparti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében, Kresz Géza vezetésével bejelentették a Pesti Korcsolyázó Egylet megalakulását. Kitartó közbenjárás után a városi tanács engedélyezte a tó egy kis részének korcsolyapályaként való használatát, díjtalanul. Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete.
Egymást érték a különböző ünnepségek, kivilágítások, lampionos menetek. Február másodikán megrendezték az első versenyt. Miután 1874 telén az épület leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést. Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját dicsérte. A főépület díszes nagytermében a szülők és gardedámok várakozhattak és élvezhették a pazar kilátást. E terem alatt működött a korcsolyakötő helység, ugyanígy a földszinten, a melegedő. Fenn kupolaként terpeszkedett a zenekari terem, amelynél kifogástalanabb akusztikájú nyilvános zenekari helyiség alig akadt a fővárosban abban az időben.
Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a fővárosiak körében. Mindössze hét évvel a csarnok megnyitása után már égető szükség mutatkozott a további bővítésre! A kivételes lelkesedést az indokolta, hogy ekkora összefüggő területű, szabadtéri műjégpályát a mai napig sem építettek sehol a világon! A pálya sikeréhez természetesen hozzájárul a párját ritkító természeti és kulturális környezet is.
Kezdetben nem voltak versenyszabályok a Városligeti jégen. A korabeli híradásokból kiderül, hogy ötletszerűen rendeztek versenyeket. Ezek az események ünnepségek keretében, főleg az ügyességet voltak hivatottak lemérni. A díjazások is ennek megfelelően különböztek egymástól és a mai megszokott éremrendszertől eltértek. Tehát a magyar gyorskorcsolyázás első versenyének azt az eseményt tekintjük, amelyen a résztvevő hölgyek és urak a jégpályán fel - és visszakorcsolyáztak. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz.
Először 1894-ben hoztak be Magyarországra gyorskorcsolyát. Így megkezdődhettek a rendszeres edzések.
1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
Magyarország első gyorskorcsolya bajnokát Péczeli Andor személyében, 1900. januárjában avatták.
1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség.
Az újonnan alakult szövetség és a BKE 1909. hanuár 23-24-én együtt rendezte a Női Műkorcsolya Világbajnokságot és a Gyorskorcsolya Európa- bajnokságot a Városligeti tó jegén. Eme rangos események magyar dicsőséget jelentettek: Kronberger Lili műkorcsolyában világbajnok lett, Mannó Miltiadesz pedig az 5. helyet szerezte meg a gyorskorcsolyázás 500 m-es távján. Kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása.
Bécset követve, Európában másodikként Budapesten került sor a Műjégpálya megépítésére, 1926- ban.
Az 1944-es bombázások a jégpályát sem kímélték. A Városligeti Műjégpálya súlyos károkat szenvedett úgy, hogy 1945-ben már nem lehetett használni. A háború után a MOKSZ és a BKE új elnöke, Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében.
1968-ban volt az utolsó nagy bővítés, amikor megnövelték a jég területét. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Themightyquill: Mujegpalya Ice Rink [Műjégpálya] U R L : http://dka.oszk.hu/008500/008523 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2047x1637 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fucskó Anna S z e r e p / m i n ő s é g : ellenőrzés A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |