Szőke Sándor: A víz, az élet bölcsője [DKA metaadatok]

N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A prezentáció szerzői jogi védelem alatt áll. A víz forráspontja 100° C, olvadáspontja 0° C, sűrűsége +4° C-on a legnagyobb. Érdekesség, hogy melegítés közben a víz 0 °C-tól 4 °C-ig nemhogy tágulna, hanem még össze is húzódik. Mi a víz? Felhasználás Víztartalom Az egyik legismertebb tengeráramlás a Golf-áramlat, mely a leghosszabb utat járja be. 70 km-es szélességben, és 15-20 km/h-ával tör elő a Mexikói-öbölből és 25 °C-os vizet szállít az északi partokra. A felnőtt emberek testének 65-70%-a víz. Idősebb korra ez az arány jelentősen csökken. A különböző szervek eltérő mértékben tartalmaznak vizet, így az agy kb. 78%-a, a szív 77%-a, a szem üvegtestének 99%-a, vérünk 86%-áll vízből. A hőmérséklet csökkenésével megszilárdult a földfelszín és a vízgőz lecsapódásával kialakult az ősóceán. Az élet keletkezése A Mpemba-paradoxon a víznek azt a különleges tulajdonságát állapítja meg, hogy azonos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint a hideg víz. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a felszín 71%-át borítja víz. Földünk hatalmas vízkészletének 97,5 %-a sós víz és csak 2,5 %-a az édesvíz, de ennek is döntő része jégtakaróként halmozódott fel. Az árapály Az ősi tengerekben úszkáló molekulák folyamatosan elbomlottak az ultraibolya sugárzás, hő, vagy más behatások miatt. Azonban, amikor bizonyos molekulák összekapcsolódtak, az új molekula bizonyos esetekben ellenállóvá válhatott a káros hatásokkal szemben. Mondhatnánk úgy is, evolúciós folyamaton mentek keresztül, ahol az "életképtelen" molekulák kihaltak, az "életképesek" pedig túléltek. A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. A legújabb tanulmányok alapján a víz nem a naprendszeren kívülről érkező üstökösökből, hanem a sokkal közelebbi meteoritokból származik. A Föld napja Szerepük van a tengervíz hőmérsékletének, oxigén és tápanyag eloszlásának szabályozásában. Az állandó légáramlás és lesüllyedő víztömegek által keltett, tölcsérszerű szívóhatások mozgatják. A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-oxid). A víz egy amfoter vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is. A szennyeződéstől mentes „szupertiszta” vizet -48 °C-ig is le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna. -48 °C-on azonban a víz szerkezete hirtelen jéggé alakul, melyet hangjelenség kísér. Érdekességnek tekinthető hogy nem csak a tengereknél és óceánoknál, hanem a földkéreg kőzeténél is megfigyelhető árapályjelenség. Hőtágulás A felületi feszültség a folyadékok alapvető tulajdonsága, ami miatt a folyadékok a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot (gömb) igyekeznek felvenni. Ennek oka a folyadék részecskéi között fellépő kohéziós erő. A medúzák testének 98%-a víz. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Forrás A légköri víz a hidroszféra elenyésző részét képzi. Légkör: 0,01 % Világóceánokban 96,52 % Szárazföldi vizekben: 1,70 % Krioszféra (Földön található nagy tömegű hó és jégtakaró) víztartalma: 1,77 % Úgyszintén a felületi feszültséggel függ össze az úgynevezett kapilláris emelkedés és kapilláris süllyedés jelensége. Tengeráramlás Mpemba-paradoxon Több mint 1,5 milliárd ember nem jut tiszta vízhez. A fejlődő országokban a szennyvíz 90%-a tisztítás nélkül kerül a folyókba. A világ vízhasználatának 70%-át a mezőgazdaság, 22%-át az ipar adja. Fagyás A víz, az élet bölcsője Amikor egy tó lehűl, a felszínen lévő lehűlt víz a tó aljára merül, mert sűrűsége nagyobb. Azonban miután a hőmérséklet eléri a 4 °C-ot, ez az áramlás megszűnik, és a felszínhez közeli víz hidegebb (és kisebb sűrűségű) marad, mint a tó alján lévő víz. Amikor a felszínen lévő víz 0 °C hőmérsékletre hűl le, a tó teteje kezd befagyni, mialatt a tó alján a hőmérséklet 4 °C marad. Az óceánok kialakulása Egyszerre két-két helyen figyelhető meg dagály és apály. Az egyik dagályhullám mindig a Földünk Hold felőli oldalán van, a másik ezzel ellentétben. Ezekre a régiókra "merőlegesen" helyezkednek azok a területek, ahol apály van, azaz ahol a víz éppen visszahúzódik. Előfordulása a Földön Ivóvíz Medúzák Hogyan került ide? Túlhűtés Az emberiség rendelkezésére az édesvízkészlet 1%-a áll, ez a teljes földi vízkészlet 0,03 %-a és nekünk ebből kell gazdálkodni! A felületi feszültség következménye, hogy bizonyos tárgyak és állatkák a vízben nem süllyednek el, a víz felületén maradnak. Felületi feszültség A forráspont egy adott nyomáson állandó, a rendszer nyomásának növelésével a forráspont is megemelkedik, a nyomást csökkentve a forráspont is lecsökken. A folyadék a forráspont fölé addig nem hevíthető, amíg teljes mennyisége gőzzé nem alakul. Köszönöm a figyelmet! Élettani jelentősége Az árapály más néven tengerjárás a tengerek, óceánok szintjének emelkedése (dagály) és süllyedése (apály). A jelenség leginkább a Holdnak köszönhető, de a Nap vonzása is befolyásolja. Kapilláris vízmozgás Megkülönböztetünk hideg és meleg tengeráramlatokat. A meleg tengeráramlások az alacsonyabb földrajzi szélességek felől meleg vizet szállítanak a magasabb földrajzi szélességek felé. Az ember

D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar