|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/015200/015201 F á j l n é v : 1240615191.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/015200/015201/1240615191_kiskep.jpg F ő c í m : "Szőjük, szőjük szép leánynak kendőjét..." B e s o r o l á s i c í m : Szőjük, szőjük szép leánynak kendőjét..." S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : hajna E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-11-08 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2009-04-25 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : A magyar nép művészete M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Néprajz, antropológia A l t é m a k ö r : Tárgyi néprajz T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Tárgyi népművészet T á r g y s z ó : népi textilművészet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szövés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szövőgép M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : népi díszítőművészet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tárgyi néprajz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : A szövés kellékei a Tolna megyei Báta Tájházában. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Szövet, vászon készítésére szolgáló szerkezet, amelynek fő alkatrésze a készülő szövet hosszanti fonalainak síkját szálanként két, esetleg több részre egyetlen mozdulattal szétválasztó berendezés, a nyüst. A szövőszéknek két fajtája ismert a Kárpát-medencében: a fonalsíkot függőlegesen tartó szövőszék, amely a század elejéig már csak a tarisznyás mesterségben maradt meg, és a láncfonalat vízszintesen vagy enyhén ferdén tartó szövőszék, amely kender- és lenvászon, gyapjúszövet készítésére a legutóbbi időkig általános volt. A függőleges szövőszéknél a fonalsíkot még kézi nyüsttel (hurokpálcával) kell szétválasztani, a vízszintes szövőszéknél már pedálos, lábítós nyüstök gyorsítják a munkát. Fontos szerepet tölt be a szövőszéknél a keresztfonalak tömörítését, leverését szolgáló borda is. A függőleges szövőszéknél ez még a szövőszéktől független, külön eszköz, amit minden keresztszál leverésére külön kézbe kell venni, míg a vízszintes szövőszékben már beépített borda van. A fonalat, ill. a vásznat tároló hengerek, a nyüstök és a lábítók, valamint a borda tartására a szövőszéknek kerete, állványa van. - A Kárpát-medencében az állványok formája alapján a vízszintes szövőszéknek három fő formáját különböztetjük meg: a teljesen zártan beépített állványt (Dunántúl, Duna-Tisza köze, általában ahol → takácsok szőnek), a teljesen nyitott állványt, ahol a nyüstök és a borda tartására egyetlen akasztórúd áll ki az alapvázból (Erdély és részben Tiszántúl), valamint egy félig beépített - az előbbi kettő között átmenetet képviselő - formát (Felföld és részben Tiszántúl). A parasztszövőszék neve a Dunántúlon szüőfa, szövőfa, a Tiszántúl középső részén szövő, míg a magyar nyelvterület többi részén a szlávból származó szátva, szátyva (a Felföldön), ill. eszváta, esztováta, osztováta (Erdélyben és É-Tiszántúlon). A szövőszék két legjellegzetesebb alkatrészének, a nyüstnek és a bordának szintén szláv eredetű a magyar neve, de már az egész magyar nyelvterületre kiterjedően. - Az ókori Európa népei (így a görögök, germánok) súlynehezékes függőleges szövőszéket használtak. Időszámításunk kezdetén Rómában is még ezzel szőtték házilag a rituális toga virilist, de a rabszolgák hadával üzemszerűen előállított szöveteket már két keresztfás (a fonalsúlyokat keresztfával helyettesítő) függőleges szövőszéken készítették. Ilyen szövőszékeket használtak Egyiptomban az Újbirodalomban, az ókori Egyiptomban volt azonban egyszerű vízszintes szövőszék is. - A lábítós szövés a keleti (kínai és hindu) szövési technikából alakult ki. Elő-Ázsiában a 4-6. sz.-ban a szövőszéken a fonalsíkot lábbal mozgatott nyüsttel választották szét, s a keresztszál leverésére lengő borda szolgált. A 6. sz.-ban Bizáncban már lábítós szövőszéket használtak. K-Európában bizánci, ill. szláv közvetítéssel terjedt, s a 9-10. sz.-ra a Kárpát-medencébe is eljutott. Az arab hódítások révén a 7-8. sz.-ban Szicíliába is elkerült és Spanyolo.-ban a mór hódítás előtti időkben már megvolt a lábítós szövőszék. A 9-11. sz.-ra Ny.-Európában általánossá vált. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : hajna: Vetett ágy U R L : http://dka.oszk.hu/015100/015195 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 966x1288 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 230 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fucskó Anna |