D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1240615191.jpg
C Í M 
F ő c í m : "Szőjük, szőjük szép leánynak kendőjét..."
B e s o r o l á s i   c í m : Szőjük, szőjük szép leánynak kendőjét..."
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : hajna
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-11-08
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2009-04-25
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
M e g n e v e z é s : A magyar nép művészete
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Néprajz, antropológia
A l t é m a k ö r : Tárgyi néprajz
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Tárgyi népművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : népi textilművészet
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szövés
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szövőgép
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : népi díszítőművészet
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tárgyi néprajz
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Báta
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : A szövés kellékei a Tolna megyei Báta Tájházában.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Szövet, vászon készítésére szolgáló szerkezet, amelynek fő alkatrésze a készülő szövet hosszanti fonalainak síkját szálanként két, esetleg több részre egyetlen mozdulattal szétválasztó berendezés, a nyüst. A szövőszéknek két fajtája ismert a Kárpát-medencében: a fonalsíkot függőlegesen tartó szövőszék, amely a század elejéig már csak a tarisznyás mesterségben maradt meg, és a láncfonalat vízszintesen vagy enyhén ferdén tartó szövőszék, amely kender- és lenvászon, gyapjúszövet készítésére a legutóbbi időkig általános volt. A függőleges szövőszéknél a fonalsíkot még kézi nyüsttel (hurokpálcával) kell szétválasztani, a vízszintes szövőszéknél már pedálos, lábítós nyüstök gyorsítják a munkát. Fontos szerepet tölt be a szövőszéknél a keresztfonalak tömörítését, leverését szolgáló borda is. A függőleges szövőszéknél ez még a szövőszéktől független, külön eszköz, amit minden keresztszál leverésére külön kézbe kell venni, míg a vízszintes szövőszékben már beépített borda van. A fonalat, ill. a vásznat tároló hengerek, a nyüstök és a lábítók, valamint a borda tartására a szövőszéknek kerete, állványa van. - A Kárpát-medencében az állványok formája alapján a vízszintes szövőszéknek három fő formáját különböztetjük meg: a teljesen zártan beépített állványt (Dunántúl, Duna-Tisza köze, általában ahol → takácsok szőnek), a teljesen nyitott állványt, ahol a nyüstök és a borda tartására egyetlen akasztórúd áll ki az alapvázból (Erdély és részben Tiszántúl), valamint egy félig beépített - az előbbi kettő között átmenetet képviselő - formát (Felföld és részben Tiszántúl). A parasztszövőszék neve a Dunántúlon szüőfa, szövőfa, a Tiszántúl középső részén szövő, míg a magyar nyelvterület többi részén a szlávból származó szátva, szátyva (a Felföldön), ill. eszváta, esztováta, osztováta (Erdélyben és É-Tiszántúlon). A szövőszék két legjellegzetesebb alkatrészének, a nyüstnek és a bordának szintén szláv eredetű a magyar neve, de már az egész magyar nyelvterületre kiterjedően. - Az ókori Európa népei (így a görögök, germánok) súlynehezékes függőleges szövőszéket használtak. Időszámításunk kezdetén Rómában is még ezzel szőtték házilag a rituális toga virilist, de a rabszolgák hadával üzemszerűen előállított szöveteket már két keresztfás (a fonalsúlyokat keresztfával helyettesítő) függőleges szövőszéken készítették. Ilyen szövőszékeket használtak Egyiptomban az Újbirodalomban, az ókori Egyiptomban volt azonban egyszerű vízszintes szövőszék is. - A lábítós szövés a keleti (kínai és hindu) szövési technikából alakult ki. Elő-Ázsiában a 4-6. sz.-ban a szövőszéken a fonalsíkot lábbal mozgatott nyüsttel választották szét, s a keresztszál leverésére lengő borda szolgált. A 6. sz.-ban Bizáncban már lábítós szövőszéket használtak. K-Európában bizánci, ill. szláv közvetítéssel terjedt, s a 9-10. sz.-ra a Kárpát-medencébe is eljutott. Az arab hódítások révén a 7-8. sz.-ban Szicíliába is elkerült és Spanyolo.-ban a mór hódítás előtti időkben már megvolt a lábítós szövőszék. A 9-11. sz.-ra Ny.-Európában általánossá vált.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : hajna: Vetett ágy
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 966x1288 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 230 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fucskó Anna