|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/015200/015213 F á j l n é v : 1240949181.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/015200/015213/1240949181_kiskep.jpg F ő c í m : Galambdúc 2 B e s o r o l á s i c í m : Galambdúc 2 S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : szittyu11 I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : szittyu1 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-05-11 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2009-04-28 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T é m a k ö r : Környezetvédelem, természetvédelem A l t é m a k ö r : Természetvédelem T é m a k ö r : Néprajz, antropológia A l t é m a k ö r : Tárgyi néprajz T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar A l t é m a k ö r : Állattenyésztés T á r g y s z ó : állattenyésztés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : madárvédelem M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : galamb M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : állattartási épület M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : falumúzeum M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Galambdúc-Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő I s m e r t e t ő s z ö v e g : Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő A múzeum a megye jellegzetes tájait, a nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományiat mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében.
galambászat a galambok tenyésztése, nevelése és idomítása. Galambok tartása a gazdasági udvarban a 20. sz.-ban a magyar nyelvterület nagy részén szokás volt, tömegben azonban elsősorban a D-Tiszántúlon leginkább tanyákon tartottak galambot. Az itteni parasztudvarok jellegzetes építménye a galambdúc. A galambászat szegedi parasztemberek egyik legszenvedélyesebb, sportszerű szórakozása. A galambászat kitenyésztett helyi fajtája az igénytelen megjelenésű, búbos fejű purszli (talán a német Purzel szóból), szakirodalmi nyelvén szegedi keringő. (Igen magasra fölrepül, 8-9 óra hosszat is fönnmarad a levegőben.) Egy-egy galambásznak 10-100 pár purszlija is van, gondosan neveli őket, tulajdonjegy nélkül is megismeri a magáét gyönyörködik röpülésükben, keringésükben, játékos bukfencezésükben. A levegőben kóválygó, falkájától elszakadt idegen kódorgó, őgyelgő galambot zsákmányul ejtik. Ennek több aprólékos módja van: lépezés, tőrözés, cserényezés, aláhajtás. A galambász a maga felhajtott galambjaival belevet másnak a levegőben közeledő falkájába. Ilyenkor a két galambsereg összeforog, vagyis elkeveredik egymással. Bizonytalan, hogy melyik falka kerekedik fölül, és ragadja magával a másikat, ill. abból egy-két galambot. - A halott galambász temetésére kedvenc galambjait zsákban kihozzák, és a koporsó sírba eresztése közben szabadon eresztik. (→ még: baromfitartás, → fedeles kapu) - Irod. Bálint Sándor: A szegedi galambászat (Néprajzi Közl., 1956). A Nyíregyháza központjától 4 kilométerre fekvő kedvelt fürdő- és kirándulóhely, Sóstófürdő egyik legnépszerűbb nevezetessége a Sóstói Múzeumfalu, amely a Felső-Tisza-vidék hajdani sokszínű népi építkezését őrzi az utókor számára. A múzeumfalu a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos falu kicsinyített másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait. Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség és a nyíri Mezőség 19. század végi szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi lakóházai, gazdasági épületei, jellegzetes lakberendezési hagyományai, használati és dísztárgyai hiteles képet nyújtanak a parasztság egykori életformájáról. A régi faluképet idézik fel a múzeumi falu központjában látható közösségi épületek is: az iskola, a református templom, a harangláb, a parókia, a tűzoltószer-tár, a szatócsbolt és kocsma. Olyan kuriózumok is helyet kaptak a múzeum területén, mint a hajdani kismesterségeket bemutató műhelysor, a kovácsműhely és a borbélyüzlet, a faluvégi cigánykunyhók épületegyüttese, vagy a Nyíregyháza környékére betelepült szlovák népességet reprezentáló tirpák tanya. Legutoljára a nyírségi kisnemesi porta, egy szárazmalom és egy fejfás temető telepítése fejeződött be, s ezekkel vált teljessé a falukép. Az épületek mellett a tájjellegű gyümölcsfák, veteményeskertek és kultúrnövények, a házak előtt pompázó virágoskertek egy 19. századi falu hamisítatlan hangulatát varázsolják a látogatók elé. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : szittyu11 - Galambdúc U R L : http://dka.oszk.hu/015200/015212 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1194x1735 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Fucskó Anna |