D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : HUN_Battonya_COA.jpg
C Í M 
F ő c í m : Battonya címere
B e s o r o l á s i   c í m : Battonya címere
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : közreadó
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Dencey
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-09-20
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2008-12-03
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : címer
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T e c h n i k a : színes rajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : címer
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : embléma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : címertan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : település
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Békés megye
G e o N a m e s I d : 722433
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Battonya
G e o N a m e s I d : 722477
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Battonya címere álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejében jobb haránt (három, szimmetrikusan elhelyezett, hatágú aranycsillaggal) díszített, vörös pólya fut keresztül. A bal oldali mezőben, a pólya felett zöld lombú és fekete törzsű nyárfa (jegenyenyár) áll, mellette balra aranylépcsőjű, nyitott kapuszárnyú, fedeles aranykapu látható, íve alatt ezüst ekevas és csoroszlya. A kapu alatt, a pajzsderékon az előzővel mindenben azonos fa lebeg. A pólya alatt, a pajzsmező jobb felében lebegő vörös lángnyelvből ezüst kettőskereszt növekszik. A pajzsra szembeforduló, aranyszegélyű és aranyos rostélyú, természetes színű sisakot helyeztek, nyakában aranyszalagon aranymedállal. Az aranyos sisakkorona nyitott, ötágú, csúcsain egy-egy kék gyönggyel, a koronapánton három zafírkővel. A sisakdísz szembeforduló, jobbra néző, kiterjesztett szárnyú aranykoronával ékesített, arannyal fegyverzett, stilizált fekete sas, jobb karmában három arany nyílvesszőt tart. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst. Battonya címerképe szimbolikusan fejezi ki mindazt, ami eddigi történetében jelentős. A jobb haránt vörös pólya, mivel ez az élet színe is, utal arra, hogy a település területe a neolitikumtól adatolhatóan szinte folyamatosan lakott. A pólyát díszítő aranycsillagok felidézik az első birtokosokat, akik közül az első név szerint is ismert: Szekcsői Herczeg Ráfael boszniai püspök volt. A három csillag egyrészt jelzi, hogy a XV - XVIII. század folyamán számos birtokos váltotta egymást, másrészt utal a település mai etnikai (magyar, román, szlovák) összetételére is. A település első pecsétjén két fa között álló ekevas és csoroszlya (más variációk szerint sarló és kasza) volt a pecsétkép. Ez megőrzendő került a kapu mellé és alá a jegenyefa, a kapuív alá pedig az ezüst ekevas és csoroszlya. A jobb mezőben lebegő három vörös lángnyelv felidézi az elmúlt évezred véres viharait, pusztításait, de a fellángoló, soha ki nem hunyó életerőt is, a jobb életért, felemelkedésért, szabadságért folyó harcokat, népmozgalmakat (1514, 1735, 1848-49, 1891) szintén. A település a 15 éves háború idején elpusztult, újjátelepítésekor délszláv (rác), román (oláh) és magyar telepeseket hoztak ide, majd a felvidékről (Sáros, Szepes, Pozsony és Heves megyékből) szlovák (tót) telepesek érkeztek. Ezért került a lángnyelvekből növekvő kettőskereszt a címerbe: egyrészt ez korai magyar jelkép (a XII - XIII. század fordulójától adatolható), ugyanakkor magukénak érzik a szlovákok is, másrészt az ortodox hiten lévő románoktól és szerbektől sem idegen. A sisak és a sisakdísz az egyik legnevezetesebb korai birtokos család, a Héderváryak helyi illetőségét idézi, másrészt a szirti sas arra is emlékeztet, hogy a mai lakosok ősei zömmel sziklás, hegyes vidékről érkeztek ide. A három, csúcsával az ég felé mutató nyílvessző a sas karmában a három náció összefogásában rejlő felemelkedési lehetőséget fémjelzi. A címer mázai (arany, ezüst, kék, vörös, zöld) valamennyi etnikum anyaországa lobogóinak együttes színhalmazát adja. A háromszoros hármasság (csillag, láng, nyílvessző) pedig az egymásrautaltság, összetartozás és összefogás tudatát hivatott erősíteni.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bárdudvarnok címere
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2000x2175 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn