D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 U R L : http://dka.oszk.hu/016900/016985
 F á j l n é v : HUN_Budakeszi_COA.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/016900/016985/HUN_Budakeszi_COA_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Budakeszi címere
B e s o r o l á s i   c í m : Budakeszi címere
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : közreadó
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Dencey
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-09-02
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2008-08-08
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : címer
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T e c h n i k a : színes rajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
U R L : http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:HUN_Budakeszi_COA.jpg&filetimestamp=20091211164827
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : címer
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : embléma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : címertan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : város
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Pest megye
G e o N a m e s I d : 3046431
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budakeszi
G e o N a m e s I d : 9644349
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Budakeszi (németül Wudigeß) város Pest megyében. A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier). Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel egy szélességben, a Széchenyi lánchídtól (közúton) 14 kilométerre fekszik. A települést északi, keleti, nyugati irányból hegyek határolják, melyek keletről nyugatra a következők: Biai-hegy, Kis-Kopasz, Hárs-hegy, János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy. A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1296-ban említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár-Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye-Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését. Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra. 1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült. Hősi emlékmű A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között. A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált. Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A város híres lakosa volt Erkel Ferenc.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Budakalász címere
U R L : http://dka.oszk.hu/016900/016984
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2000x2403 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Dávid Adrienne