|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/016900/016996 F á j l n é v : HUN_Buk_COA.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/016900/016996/HUN_Buk_COA_kiskep.jpg F ő c í m : Bük címere B e s o r o l á s i c í m : Bük címere S z e r e p : közreadó I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Dencey E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-09-06 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2008-12-03 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : címer M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei T e c h n i k a : színes rajz M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok T á r g y s z ó : címer M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : embléma M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : címertan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : város M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Bük (németül Wichs) város Vas megyében, a Csepregi kistérségben. A települést 1271-ben Byk néven említik először, de temploma a kutatás szerint már a 12. században állt, tehát sokkal régebbi alapítású. 1331-ben Byk, 1427-ban Poss. Wynczlofalwa, 1438-ban Poss. Vinczlofaluabyk illetve Vynczlofalua, 1461-ben Poss. Vinchefalwa Byk néven említik. "A régi Vinczlófalva-Bik, Vinczefalva-Bik vagyis Vinczlófalva a mai Felső-Bükknek felel meg. Ezenkívül valamelyik Bik(k) vagy Bükk Mankófalva-Bik(k) nevet is viselt, birtokosáról a Mankó családról. A 15. században már három Bik nevű falu is létezett egymás mellett. Legnagyobb birtokosa ekkor a Büki család volt. A 16. század derekán került Alsóbük a gróf Cseszneky család tulajdonába. A későbbi századok során a Mankóbüki Horváth és a Felsőbüki Nagy család emelkedett ki leginkább az itteni nemes családok közül. A település életében nagy változást hozott a vasútvonal kiépülése 1865-ben. Ennek köszönhető, hogy 1869-ben megindult a termelés a cukorgyárban is. 1902-ben a három Bük nevű falu, Alsó-, Közép- és Felsőbük Bük néven egyesült. 1910-ben Büknek 2965 lakosa volt, akik közül 2855 magyar volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1917-ben nagy csapás érte a települést a cukorgyár leégésével, melyet már nem építettek újjá. Ennek is köszönhető, hogy ezután tömeges elvándorlás kezdődött a községből. A villanyt 1946-ban vezették be, majd gépállomás és termelőszövetkezet alakult a még mindig jelentéktelen településen. 1950-ben Büköt a korábbi Csepregi járás többi településével együtt Vas megyéhez csatolták. 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. A fürdő a következő években fokozatosan épült ki, de sokáig csak egy medencével üzemelt. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. Az 1970-es évek során nemzetközi hírű fürdővé épült ki. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Bükkszentmárton címere U R L : http://dka.oszk.hu/016900/016994 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2000x3657 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Dávid Adrienne |