|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/017100/017131 F á j l n é v : HUN_Dunatetetlen_COA.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/017100/017131/HUN_Dunatetetlen_COA_kiskep.jpg F ő c í m : Dunatetétlen címere B e s o r o l á s i c í m : Dunatetétlen címere S z e r e p : közreadó I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Dencey E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-09-29 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2008-12-05 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : címer M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei T e c h n i k a : színes rajz M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok T á r g y s z ó : címer M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : embléma M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : címertan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : község M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Dunatetétlen község Bács-Kiskun megye Kalocsai kistérségében. Dunatetétlen kis település és csak néhány évtizede önálló község, a régmúltból kevés emlék és kevés dokumentum maradt fenn. A legkorábbi, pontosan meghatározható leletek a római korból származnak. Kr.u. 50-ben jelentek meg a környéken az első római csapatok. A régészeti leletek alapján bizonyított, hogy Kr.u. 400 körül a hunok megtelepedtek a környéken. A község első írásos említése 1382-ből való. 1400-tól Dunatetétlen a Tetétleni vagy Tetétlen család birtoka volt. 1446-ban Thetetleni László volt a Solti szék egyik szolgabírája. 1529-ben a török és rác csapatok pusztításainak következtében Tetétlen elnéptelenedett. 1590-ben házasságkötés révén a Tetétleni-puszta a Földváry család birtokába került. A feljegyzések alapján 1728-ban már újból voltak állandó lakosai a pusztának.
1866-ban a Földváry család megosztotta birtokait. A velük rokonsági viszonyban lévő családok voltak Tetétlen puszta későbbi birtokosai. Az egykori Tetétleni családról elnevezett pusztán igazán jelentős változás a Teleki család letelepedésével és a kastély, valamint a hozzátartozó gazdaság kiépítésével köszöntött be a 19. és a 20. század fordulóján. Az ekkor épült épületek és a letelepedő cselédség alapozták meg a falu létét és mai arculatát, de csak a II. világháború után, 1947 áprilisában vált a község önállóvá, és igazi faluvá a grófi majorból. Gróf Teleki József virágzó birtokot alakított ki több majorsággal. 1944/45-ben a szovjet katonai parancsnokság Dunatetétlen területén egy viszonylag nagyméretű hadifogolytábort rendezett be, több száz német és magyar hadifogollyal.
1947. április 1-jén az ittmaradt cselédségből és a pusztához tartozó területekből önálló község alakult (Addig Harta községnek a része volt.). Ez év őszén lezajlott a földosztás, azonban hamarosan megalakultak a szövetkezetek. A tanyákról való beköltözéssel és az életszínvonal emelkedésével kialakult a jellegzetes falusi utcaszerkezet, megszületett Dunatetétlen község.
Az 1960-as években kezdett fejlődni a település, kiépült a vízvezeték-, és a villamosenergia-hálózat, felépült az új iskola, óvoda. Ekkoriban töltötték fel a község belsején keresztülfolyó egykori Duna-mellékágat, a Fűzvölgyi-csatornát nagyobb mértékben vízzel, hogy jelentős nagyságú területek öntözését tegyék lehetővé. Megindult a tanyákból a községbe való beköltözés folyamata. A különböző termelőszövetkezetek összeolvadásával a Harta központú Erdei Ferenc termelőszövetkezet játszotta a legjelentősebb szerepet.
A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a lakosság az 1970-es években sem növekedett, a korábbi 900 fős lélekszám 680 és 660 közé esett. 1982-től a község elveszítette az önállóságát, Harta nagyközséggel alkotott közös tanácsot.
Az 1990-es rendszerváltozás idején a község visszanyerte önállóságát. Fokozatosan fejlődött, kiépült az infrastruktúra. Továbbra is legjelentősebb munkáltató az Erdei Ferenc szövetkezet, illetve utódszervei, de több magángazda is foglakozik mezőgazdasággal. Jelentős a fűszerpaprika, a vöröshagyma, a gabona-félék termesztése és a szarvasmarha-tenyésztés is. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Dunasziget címere U R L : http://dka.oszk.hu/017100/017130 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2000x2741 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Dávid Adrienne |