|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : HUN_Juta_COA.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/017500/017530/HUN_Juta_COA_kiskep.jpg F ő c í m : Juta címere B e s o r o l á s i c í m : Juta címere S z e r e p : közreadó I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Dencey E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-05-27 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2008-11-28 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : címer M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei T e c h n i k a : színes rajz M e g n e v e z é s : Wikipédia T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok T á r g y s z ó : címer M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : címertan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : embléma M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : település M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Juta (Somogy megye) M i n ő s í t ő : földrajzi hely I s m e r t e t ő s z ö v e g : Kék háromszögpajzs, fehér pajzsfővel. A kék pajzsmezőben a pajzslábat elfoglaló fehér sziklákon zöld lombokból rakott fészkén ülő, fejét jobbra fordítva tartó, kiterjesztett szárnyú fehér pelikán vérével fiait táplálja. A fehér pajzsfőben két, egymással szembenézőn lépő, egy-egy mellső lábát felemelve tartó vörös oroszlán látható.
A címer magyarázata:
A kék pajzsmezőben sziklán fészkelő pelikán ábrája a németújvári Batthyány család címeréből való, emlékeztetbe arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait az 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.
A fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, utalva Árpád fia Jutasra, kitől a község a nevét származtatja.
Juta a megyeszékhelytől - Kaposvártól - 7 km-re északnyugatra fekszik. Kaposvár környékének gyorsan fejlődő települései közé tartozik.
A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról, "Jutas"-ról - amely ősi magyar név - kapta a község a nevét.
1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok, 1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét.
A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település.
A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc jutai mártírja volt. A forradalmár a falu felvilágosítója volt, toborzásokat szervezett. 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a jutai temetőben lakossági adakozásból emlékművet állított a falu. 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel, s utcát is neveztek el róla.
A község műemlék jellegű katolikus temploma az 170-as években épült.
I. és II. világháborús hősök nevét őrzi a templomkertben található emlékmű.
A millenium tiszteletére emlékpark és emlékoszlop avatására került sor 2001. augusztus 11-én. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Jósvafő címere A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2000x2532 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |