D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : HUN_Kulcs_COA.jpg
C Í M 
F ő c í m : Kulcs címere
B e s o r o l á s i   c í m : Kulcs címere
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : közreadó
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Dencey
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-09-24
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2008-08-08
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : címer
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T e c h n i k a : színes rajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : címer
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : embléma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : címertan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : település
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Fejér megye
G e o N a m e s I d : 3053028
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Kulcs (Fejér megye)
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A címer arannyal keretelt háromszögű kék pajzsban díszített aranykulcs. A pajzsfő két szélén ívelt oldalú latin aranykereszt. A pajzs fölött nyolc (öt látható) ívelt oldalú kereszt-ágú aranykorona. A címer háromszögű pajzsforma. Magyarországon Imre király 1202. évi Aranybulláján látható hasonló. A pajzs kék színe többnyire a természetes háttér (égbolt) ábrázolására szolgál. Itt jelképezi a község egyik fő földrajzi jellemzőjét, a Duna folyót (annak stilizált színével) is. A fő címerkép, a "kulcs", mutatja többek között a falu elnevezését. (Szaknyelven: beszélő címer). A többi magyarázat közül az egyik: az Árpád-kori falu templomának zárására használt kulcs településnévvé vált. Szintén a templommal összefüggésben a kereszténység kora középkor óta való helyi jelenlétére is emlékeztet a kulcs tollán lévő kereszt alakú bevésés. A "kulcs" következtetni enged az egykor a településen virágzó szőlőművelésre (nagyszámú pincék és présházak bizonyára díszes kulcsaira is emlékeztet). A kulcsfej díszítését alkotó lóhereívek és a közepén elhelyezett "heraldikai liliom" a gótika egyes stílusjegyeit hordozzák. Azt a történelmi korszakot idézik, amikor az első írásos emlék született a településről. A liliom - az Anjou uralkodóház egyik címerképe is volt - kifejezetten utal az ezen családból eredő magyar uralkodókra, elsősorban I. (Nagy) Lajos királyra. A kereszténység a falu történetében az egyik legfontosabb tény. A falu keletkezése a kereszténység felvétele körüli időszakra tehető. Első okleveles említése egyházi birtokként tünteti fel. Elnevezésében határozottan szerepel a keresztény egyház (Kulcsegyház). Ezt a kétséget kizáró körülményt erőteljesen kívánta megjeleníteni a címerben a tervező. Ezért, és mivel a fő címerkép (kulcs) mellett más elemek alkalmazását a pajzsban nem látta indokoltnak, ívelt oldalú talpas kereszteket tett a pajzs felső részének két oldalára. Keresztény jelkép voltán túl e helyen a kereszt, mint egyszerűségében is nagyhatású heraldikai díszítőelem jelenik meg, a szimmetria igényének is megfelelve. A pajzs fölé helyezett korona egyben a pajzsban foglaltak megerősítésére és a címer megfelelő egységének kialakítására is alkalmas. A korona többnyire főhatalom, vagyis a szuverenitás jelképe, és annak mindkét értelmezését magában foglalhatja. Tehát a függetlenséget, valamint az uralkodói (és újabban) a néphatalmat. A községre alkalmazva pedig az (egykori és újra elnyert) önállóságot és a népakaratot, amely ezt létrehozta és működteti. A jelen esetben alkalmazott korona-forma nem hivalkodó, mégis impozáns jelkép, továbbá egyedülálló a magyar településcímerek sorában. Ehhez hasonlót viseltek Árpád-házi királyaink ünnepi alkalmakkor, a koronázást kivéve. Az ívelt oldalú keresztek koronaágakként való szerepeltetése a címerkép keresztjeivel összhangban történt, és a kereszténység hangsúlyozására is szolgál. Ez a koronaalak jelképezi a keresztény magyar államot, melyben a falu létrejött, majd évszázadokon át létezett. Jelképezi magát a kereszténységet, a település hajdani egyházi birtok voltát, továbbá a helyi keresztény életet, valamint a helyi közhatalmat és önállóságot.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kövegy címere
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2000x3313 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn