D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 U R L : http://dka.oszk.hu/018100/018165
 F á j l n é v : Nagycenk_kastely_kivilagitva.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/018100/018165/Nagycenk_kastely_kivilagitva_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Nagycenk kastély kivilágítva
B e s o r o l á s i   c í m : Nagycenk kastély kivilágítva
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Pellinger
U t ó n é v : Attila
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-28
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2005-04-28
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
U R L : http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Nagycenk_kastely_kivilagitva.jpg&filetimestamp=20091008210224
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 2.0
T É M A 
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Muzeológia, műemlékvédelem
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : épületkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : kastély
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kivilágítás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Nagycenk
G e o N a m e s I d : 3047781
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Nagycenk zálogjogon jutott a Draskovichoktól Széchényi VII. György kalocsai érsek birtokába, aki a birtokot Lőrinc öccsének engedte át. Lőrinc fia, György 1697-ben grófi címet szerzett, és 1711-ben örökjogon megváltotta a birtokot, amit az érsek végrendelete értelmében csak a család férfi tagjai örökölhettek. Az uradalom központja ekkor Széplak volt. Gróf Széchényi Antal generális 1741-ben helyezte át székhelyét Nagycenkre, ahol nagyjából 1750-re készült el a kastélyegyüttes és a franciakert. Az eredeti terveket Franz Anton Pilgram készítette, és bár ezt később elvetették, a koncepció egyes részeit felhasználták - miként a korábban itt állt majorház falait is. Széchényi Antal utóda fia, a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc (1754-1820) lett. Ő Festetics Juliannát, a keszthelyi Georgikon alapítójának testvérét vette feleségül. 1783-ban költözött a kastélyba, ahol értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre. A gyűjteményt 1802-ben felajánlotta az államnak, és ezzel ő lett nemcsak a Nemzeti Múzeum, de közvetetve az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is. 1791-ben Hefele Menyhérttel terveket készíttetett az épületegyüttes bővítésére. Az építész kétemeletessé változtatta volna a kastélyt, a gróf azonban elállt a nagyszabású és drága tervtől, az átépítést pedig Ringer Józsefre. Ő 1800-ra készült el a munkával, amelyben az eredeti tervből csak egyes elemeket használt fel. Széchényi Ferenc végrendeletében megosztotta birtokait két fia között: Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott. Széchenyi István külföldön szerzett tapasztalatait felhasználva mintagazdaságot hozott létre az 1820-ban átvett birtokon. A kastélyt 1834-1840 között Hild Ferdinánd soproni építésszel átépíttette. A korban még ritka fürdőszobákat és a vízöblítéses vécét őszintén megcsodálta az az országgyűlési követség (Deák Ferenc, Eötvös József, Klauzál Gábor és mások), amely 1840. augusztus 20-án a kastélyban köszöntötte föl neve napján a grófot, aki még Döblingből is adott utasításokat a kastély és a park gondozására. Az épület 1860 (Széchenyi halálának éve) táján nyerte el végleges formáját. A következő birtokos, Széchenyi Béla (Széchenyi István fia) az angolparkot dendrológiai kertté formálta. A kastély a II. világháborúban súlyosan megsérült. * A kastélyt 1969-73 között állították helyre, és 1973-ban megnyitották benne a Széchenyi István Emlékmúzeumot. A kiállítást Környei Attila a múzeum első igazgatója tervezte meg. Az épületegyüttes egy részében, a keleti oldalon a méntelep, a nyugati épületrészt lezáró "Vörös kastélyban" a Kastély Szálló (szálloda, étterem, kávézó) kapott helyet. A homlokzat oromzatán egy nagy Széchenyi-címert láthatunk. A bejárati ajtók mögött a "sala terrena", a fogadóterem helyezkedik el. Az emlékmúzeum két részből áll: a földszint összenyíló teremszobáiban korabeli enteriőrök között a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten "a legnagyobb magyar" munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy terem kivételével modern berendezéssel. A kastély előtti, elpusztult barokk franciakertet, a hímzéses partert 1973-ban kezdték helyreállítani, hogy az 1760-as évek kompozícióit hozzák itt újra létre.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Nagycenk kastély
U R L : http://dka.oszk.hu/018100/018164
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 900x600 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
A   d o k u m e n t u m   s t á t u s z a : INSIDE
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn