D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : mezokeresztes1.jpg
C Í M 
F ő c í m : Mezőkeresztes
B e s o r o l á s i   c í m : Mezőkeresztes
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Épületek
M i n ő s í t ő : fiktív cím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
S z é k h e l y : Miskolc
O r s z á g : Magyarország
K I A D Ó 
K i a d ó   n e v e : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
S z é k h e l y e : Miskolc
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2008-01-05
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2004
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 1940-07-16
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Üdvözlet kelte
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : képeslap
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Észak-Magyarországi képeslapok
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Mezőkeresztes
M e g j e l e n é s : [S.l.] : [s.n.], 1940 [?]
T e c h n i k a : fekete-fehér fotó
L e l ő h e l y : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény
T í p u s : képeslap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : emlékmű
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : templom
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : közigazgatás
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : malom
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fénykép
 M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Mezőkeresztes
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Borsod vármegye
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Hősök szobra. Róm. kath. templom. Ref. templom. Községháza. Malomrész
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Mezőkeresztes nagyközség a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod megye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Tardi-ér között. A község belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A III. században a kelták, az V. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok. A VII. század táján építhették az ún. Csörsz árkát, amely valószínűleg védősánc lehetett. A település nevét valószínűleg a Diósgyőrben letelepedett keresztes lovagokról kaphatta, akiknek e tájon kiterjedt birtokaik voltak. A XIV. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Az egri ostrom után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel - a sokszoros túlerő miatt azonban csúfos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a "borsodi Mohács". Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer ember holtteste maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a XIX. század végére egyre inkább háttérbe szorult.

Mezőkeresztes egyik nevezetessége a Hoffmann-kastély, ahol Hoffmann Julianna (Munkácsy Emilné) élt. A szájhagyomány szerint járt náluk Munkácsy Mihály, aki Mezőkeresztesen és Tardon találta meg az "ősmagyar typusokat" a készülő Honfoglalás (1895) c. munkájához, amely ma is a magyar parlament ékessége.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Borsod vm. 1873: Keresztespüspöki, Mezőkeresztes, 1950: Keresztespüspöki + Mezőkeresztes = Mezőkeresztes
K A P C S O L A T O K 
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1104x698 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella