D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_tancsics.jpg
C Í M 
F ő c í m : Táncsics Mihály
B e s o r o l á s i   c í m : Táncsics Mihály
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Andrejka
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-09
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Táncsics Mihály (1799-1884)
V I A F I d : 40274823
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34/1-1-46 [szobrász: Andrejka József]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Táncsics Mihály, Stancsics jobbágyszármazású író, publicista, politikus. Takácsként szabadult Szombathelyen. Tanítóképzőt végzett Budán, ezt követően szolgadiákként gimnáziumot Kecskeméten, Nyitrán és Pesten. Jogi tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és - Horvát István hatására - a magyar nyelvészet felé fordult. Nevelő Bács vármegyében Szalmássy báróéknél, Dukán és Pesten a Rudnyánszky családnál, 1835-től Kolozsvárott Teleki Sándor mellett. Nyelvészeti kérdéseket taglaló munkáit erős kritika fogadta, nagy kelendőségnek örvendtek számos kiadást megért tankönyvei. A cenzori hivatallal történt összetűzései, a fiatal és haladó gondolkodású írókkal, költőkkel való ismeretsége (Vajda Péter, Garay János, Kunoss Endre, Horárik János), a reformkor politikai irodalmának tanulmányozása, a reformországgyűlések Táncsics figyelmét a politika felé terelték. Az 1830-as évek közepétől megjelent irányregényeiben (Rényképek, I., Pest, II - III., Kolozsvár, 1835; Pazardi, Kolozsvár, 1836) és cikkeiben, a Kunoss Endrével szerk. Természet (1838) c. lapban a polgári átalakulás Széchenyi által megfogalmazott programját népszerűsítette. 1838-ban megnősült, Seidel Terézt, egy józsefvárosi csizmadia lányát vette el. A Pesti Hírlap megjelenésétől Kossuth mellé állt. A cenzúra miatt nagyrészt külföldön megjelent politikai röplapjaiban és népkönyveiben (Népkönyv, Pest, 1842; Sajtószabadságról nézetei. Egy rabnak. Lipcse, 1844; Széchenyi István gróf két garasára nyilatkozat, Lipcse, 1844; Népkönyv, Lipcse, 1846; Hunnia függetlensége, Jéna, 1847) a reformellenzék programjának elfogadtatásáért, megvalósításáért, az érdekegyesítés paraszti bázisának megteremtéséért harcolt. Owen, Fourier, Cabet nyomán foglalta rendszerbe 1843-ban (Józanész, Bp., 1848) elképzeléseit a magántulajdont kiküszöbölő, osztály nélküli kommunista társadalomról, kifejezve a falusi és városi szegénység még hosszú ideig meg sem fogalmazott ösztönös vágyát a kizsákmányolás mindennemű megszüntetésére. Táncsicsot utópikus kommunisztikus nézetei nem akadályozták meg abban, hogy felismerje és hirdesse: Magyarországon a történelmi fejlődés a polgári átalakulást tűzte napirendre. Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét. 1846-os európai útjáról visszatérve, Batthyány Kázmér bródi birtokán rejtőzött. Itt írt röpirataiban (Nép szava, isten szava, Buda-Pest, 1848; Korteskönyv), melyeket az ellenzék márc.-i konferenciájára küldött Kossuthnak kiadás végett, határozott cselekvést követelt a rendektől. 1847 márc.-ában elfogták és sajtóvétségért bűnvádi eljárást indítottak ellene. Börtönéből 1848. márc. 15-én szabadította ki a pesti nép. A siklósi kerület országgyűlési képviselője lett. 1848 ápr.-ában Munkások Újsága címmel a parasztság és a munkásság érdekeit megszólaltató hetilapot adott ki. Noha tevékenységét a szabadságharc követelte nemzeti egység érdekeinek rendelte alá, programja, mely a forradalom vívmányainak továbbfejlesztését célozta, írásainak hang; a heves ellenállást váltott ki. Lapját betiltották, Táncsicsot megkísérelték elszigetelni, nevetségessé tenni. A szabadságharc bukása után in effigie kivégezték, nyolc évig rejtőzött. Felesége saját házuk alatt készített számára rejtekhelyet, s itt élt 1857. máj.-ig az amnesztia kihirdetéséig. Illegalitásban írt röpirataiban 1848 - 49 tanulságait elemezte, ellenállásra szólított az önkényuralom ellen és felkelést készített elő. 1860-ban a márc. 15-i tüntetés szervezése, röpiratainak terjesztése miatt elfogták és 15 évi börtönre ítélték. 1860-ban ismét letartóztatták, felségsértésért 10 évre ítélték. Az 1867-es kiegyezéskor csaknem megvakulva szabadult. Az 1869 - 72-i országgyűlésen az orosházi választókerület képviselőjeként interpellált a választójog kiterjesztése; a virilizmus megszüntetése, az egyház és állam szétválasztása, a zsellérek földhözjuttatása érdekében. 1869-ben csatlakozott az Általános Munkásegylethez, mely elnökévé választotta. Arany Trombita c. lapja 1869 júl.-ától a munkásegylet közlönyeként jelent meg. Az Általános Munkásegylet vezetőivel a munkásmozgalom internacionalista iránya miatt támadt nézeteltérései következtében 1870 jún.-ában leköszönt elnöki tisztéről, kapcsolata a szocialista mozgalommal azonban haláláig megmaradt. Képviselői mandátumának lejárta után a közélettől visszavonult. Nyelvészeti kérdésekkel (Legrégibb nyelv a magyar), a nemzetiségek magyarosításának terveivel (Nemzeti káté), utópista rendszerek kidolgozásával foglalkozott. Önéletírásán dolgozott és összes művei gyűjteményes kiadását készítette elő. A nyomdaköltségek miatt anyagilag tönkrement, házát elárverezték. A parasztságban már nem látott a fennálló társadalmi és gazdasági viszonyok megváltoztatására alkalmas potenciális erőt, a munkásosztályra mint egy távoli időszak politikai tényezőiére tekintett. A dualizmus rendszerével haláláig szembeszállt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Vadnay Andor
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn