D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : spatak_reffoiskola1.jpg
C Í M 
F ő c í m : Sárospatak
B e s o r o l á s i   c í m : Sárospatak
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Református főiskola
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
S z é k h e l y : Miskolc
O r s z á g : Magyarország
K I A D Ó 
K i a d ó   n e v e : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
S z é k h e l y e : Miskolc
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2008-01-11
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2004
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : képeslap
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Észak-Magyarországi képeslapok
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Sárospatak
M e g j e l e n é s : Sárospatak : Ref. főiskolai könyvkereskedés kiadása, [ante 1945]
T e c h n i k a : fekete-fehér fotó
L e l ő h e l y : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény
T í p u s : képeslap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : főiskola
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : református egyház
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fénykép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : utcakép
 M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Sárospatak
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Zemplén vármegye
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Református főiskola.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Sárospatak, a "Bodrog-parti Athén", Tokaj-Hegyalja középső részén fekszik. Nevének eredetéről több felfogás látott napvilágot, Comenius szerint a "patak" szó a szláv nyelveken folyót jelent, így a város mocsaras, sáros talajáról kapta nevét. Anonymus szerint a város első ismert birtokosáról kapta nevét. Valószínű azonban, hogy a Bodrog folyóról kapta a "patak" nevet, és a sáros vidék után pedig a "sáros"-t.

A terület már az őskorban lakott volt, ennek ékes bizonyítéka a bodrogkeresztúri bronzkori temető és leletei. A XII. század folyamán vallon eredetű vendégnépek, hospesek telepedtek le a környéken, ők rakták le a település alapjait. Az "olaszokat" 1201-ben Imre király megerősítette kiváltságaikban. A tatárjárás elkerülte Patakot, azonban várépítésre itt is sor került utána: a kővár nem a mai helyén, hanem a Sátoraljaújhely melletti Vár-hegyen állt. Romjai még ma is láthatók. Az Anjou-királyok alatt töretlen volt a fejlődés. Zsigmond király 1429-ben szabad királyi várossá tette Patakot. A város 1526-ig a Palóczyak birtokában maradt, ám a család utolsó férfisarja elesett a mohácsi csatában, így a vár a Perényiek kezére került.

A középkori városmag körül 1534 és 1541 között épült fel a városfal. Perényi Péter halála után 1573-ban a Dobó család kapta meg Patakot. 1584 karácsonyán a várban tartották Balassi Bálint és Dobó Krisztina esküvőjét.

A Rákócziak 1616-tól 1710-ig voltak Patak birtokosai. Rákóczi György állandóan erősítette a várat. Ő és felesége, Lorántffy Zsuzsanna bőkezűen támogatták a pataki református kollégiumot. A fejedelem, szenvedélyes könyvgyűjtő lévén, nemcsak saját könyvtárát, hanem a kollégiumét is gyarapította. A világhírű cseh pedagógus, Comenius Amos János 1650-től 5 éven át tanított Patakon. Az akkoriban felállított nyomdában készült Comenius híres műve, az "Orbis pictus" is.

1666-ban vette feleségül I. Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilonát, s házasságuk első hónapjait Patakon töltötték. 1670 körül a magyar főurak összeesküvést szőttek a bécsi udvar elnyomó politikája ellen. A Wesselényi-féle összeesküvésben, melynek egyik vezetője apósa, Zrínyi Péter volt, I. Rákóczi Ferenc is részt vett. A titkos tárgyalások a pataki vár "Sub Rosa" termében folytak. Az összeesküvést leleplezték, a vezetőket kivégezték, csak Rákóczi kapott kegyelmet. Amikor a fejedelem meghalt, özvegye Thököly Imréhez ment feleségül. A Thököly-felkelés bukása után Zrínyi Ilona gyermekeivel Munkács várába vonult vissza. Fia, II. Rákóczi Ferenc 1694-ben, házasságkötése után költözött Patakra. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után Patak egészen 1945-ig idegen, osztrák-német birtokosok kezén volt. Utolsó birtokosai a Windischgrätzek voltak.

Sárospatak nemcsak váráról, templomairól és iskoláiról híres, hanem nevezetes lakosairól is, így többek közt Finkey Ferenc akadémikusról, Harsányi István íróról és Újszászy Kálmán teológus szakíróról is.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Zemplén vm.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Sárospatak : Főiskolai tápintézet
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1086x696 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella
S z e r e p   /   m i n ő s é g : ellenőrzés
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer