|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/001900/001967 F á j l n é v : spatak_ujvashid1.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/001900/001967/spatak_ujvashid1_kiskep.jpg F ő c í m : Sárospatak B e s o r o l á s i c í m : Sárospatak E g y é b c í m : Uj vashíd M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár S z é k h e l y : Miskolc O r s z á g : Magyarország K i a d ó n e v e : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár S z é k h e l y e : Miskolc O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2008-01-11 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2004 A t í p u s n e v e : képeslap M e g n e v e z é s : Észak-Magyarországi képeslapok C í m : Sárospatak M e g j e l e n é s : [S.l.] : [s.n.], [ante 1945] T e c h n i k a : fekete-fehér fotó L e l ő h e l y : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény T í p u s : képeslap M e g n e v e z é s : Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T á r g y s z ó : híd M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : látkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Bodrog (folyó) M i n ő s í t ő : földrajzi hely T á r g y s z ó : Zemplén vármegye M i n ő s í t ő : földrajzi hely K é p a l á í r á s : Uj vashíd. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Sárospatak, a "Bodrog-parti Athén", Tokaj-Hegyalja középső részén fekszik. Nevének eredetéről több felfogás látott napvilágot, Comenius szerint a "patak" szó a szláv nyelveken folyót jelent, így a város mocsaras, sáros talajáról kapta nevét. Anonymus szerint a város első ismert birtokosáról kapta nevét. Valószínű azonban, hogy a Bodrog folyóról kapta a "patak" nevet, és a sáros vidék után pedig a "sáros"-t.
A terület már az őskorban lakott volt, ennek ékes bizonyítéka a bodrogkeresztúri bronzkori temető és leletei. A XII. század folyamán vallon eredetű vendégnépek, hospesek telepedtek le a környéken, ők rakták le a település alapjait. Az "olaszokat" 1201-ben Imre király megerősítette kiváltságaikban. A tatárjárás elkerülte Patakot, azonban várépítésre itt is sor került utána: a kővár nem a mai helyén, hanem a Sátoraljaújhely melletti Vár-hegyen állt. Romjai még ma is láthatók. Az Anjou-királyok alatt töretlen volt a fejlődés. Zsigmond király 1429-ben szabad királyi várossá tette Patakot. A város 1526-ig a Palóczyak birtokában maradt, ám a család utolsó férfisarja elesett a mohácsi csatában, így a vár a Perényiek kezére került. A középkori városmag körül 1534 és 1541 között épült fel a városfal. Perényi Péter halála után 1573-ban a Dobó család kapta meg Patakot. 1584 karácsonyán a várban tartották Balassi Bálint és Dobó Krisztina esküvőjét. A Rákócziak 1616-tól 1710-ig voltak Patak birtokosai. Rákóczi György állandóan erősítette a várat. Ő és felesége, Lorántffy Zsuzsanna bőkezűen támogatták a pataki református kollégiumot. A fejedelem, szenvedélyes könyvgyűjtő lévén, nemcsak saját könyvtárát, hanem a kollégiumét is gyarapította. A világhírű cseh pedagógus, Comenius Amos János 1650-től 5 éven át tanított Patakon. Az akkoriban felállított nyomdában készült Comenius híres műve, az "Orbis pictus" is. 1666-ban vette feleségül I. Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilonát, s házasságuk első hónapjait Patakon töltötték. 1670 körül a magyar főurak összeesküvést szőttek a bécsi udvar elnyomó politikája ellen. A Wesselényi-féle összeesküvésben, melynek egyik vezetője apósa, Zrínyi Péter volt, I. Rákóczi Ferenc is részt vett. A titkos tárgyalások a pataki vár "Sub Rosa" termében folytak. Az összeesküvést leleplezték, a vezetőket kivégezték, csak Rákóczi kapott kegyelmet. Amikor a fejedelem meghalt, özvegye Thököly Imréhez ment feleségül. A Thököly-felkelés bukása után Zrínyi Ilona gyermekeivel Munkács várába vonult vissza. Fia, II. Rákóczi Ferenc 1694-ben, házasságkötése után költözött Patakra. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után Patak egészen 1945-ig idegen, osztrák-német birtokosok kezén volt. Utolsó birtokosai a Windischgrätzek voltak. Sárospatak nemcsak váráról, templomairól és iskoláiról híres, hanem nevezetes lakosairól is, így többek közt Finkey Ferenc akadémikusról, Harsányi István íróról és Újszászy Kálmán teológus szakíróról is. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Zemplén vm. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Sárospatak : Bodrogparti strand U R L : http://dka.oszk.hu/001900/001943 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1060x672 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella S z e r e p / m i n ő s é g : ellenőrzés A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |