D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_major.jpg
C Í M 
F ő c í m : Major Tamás
B e s o r o l á s i   c í m : Major Tamás
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Beck
U t ó n é v : András
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-12
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Major Tamás (1910-1986)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
 M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 42/1-A-12 [szobrász: Beck András]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Major Tamás színész, rendező, színigazgató, színészpedagógus, Kossuth-díjas (1948, 1955), kiváló művész (1950). A Színművészeti Akadémián 1930-ban nyert oklevelet és a Nemzeti Színház szerződtette. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefügg közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1983-ban alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Közben volt országgyűlési képviselő (1949-53 és 1958-71) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957-66). Színházi működése korszakos a m. színházi életben. Első főszerepe a Nemzeti Színházban Molière Tartuffe-jének címszerepe volt. (1938). Jelentősebb színpadi szerepei: Kuruzs (Csokonai: Az özvegy Karnyóné); Jago (Shakespeare: Othello); Corbaccio (Ben Jonson: Volpone); III. Richard (Shakespeare, címszerep); Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár); Hamlet (Shakespeare, címszerep); Caliban (Shakespeare: A vihar); Polezsajev (Rahmanov: Viharos alkonyat); Macbeth (Shakespeare, címszerep); II. József (Németh László, címszerep); Dundo Maroje (Držič, címszerep); Cocane (Shaw: A szerelem ára); Dr. Langyos (Nagy Ignác: Tisztújítás); Archie Rice (Osborne: A komédiás); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Lear király (Shakespeare, címszerep); utolsó szerepe Boguslawski volt Spiró György: Az imposztor c. darabjában (Katona József Színház, 1983). Első rendezései 1939-ben Racine: Andromache és Pereskedők c. darabjai voltak a Nemzeti Színházban. Elsősorban Shakespeare, Molière és a klasszikus szerzők darabjait rendezte s ő hozta a m. színpadra Brecht műveit. Összeállítást közölt Brecht színházi tanulmányaiból (Bp., 1969). Gyakran rendezett m. klasszikusokat: a Bánk bánt négyszer, Az ember tragédiáját három alkalommal állította színpadra. Szívesen vitt színre mai m. drámákat és szovjet darabokat is. Shakespeare-rendezéseinek száma húsz. Utoljára Miskolcon rendezte Goldoni: Csetepaté Chioggiában c. vígjátékát. József Attila verseinek leghűbb tolmácsolója volt. Sokszor szerepelt a rádióban és filmeken. Jelentősebb rendezései: Borberg: Hol az igazság? (1941); Illés Endre: Törtetők (1941); Háy Gyula: Tiszazug (1945); Molière: Tartuffe (1945); Csokonai: Az özvegy Karnyóné (1945); Shaw: Warrenné mestersége (1948 és 1957); Gorkij: Ellenségek (1949); Trenyov: Ljubov Jarovája (1958); Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek (1947 és 1974); Brecht: Galilei élete (1962); Brecht: A szecsuáni jólélek (1972); Brecht: A vágóhidak Szent Johannája (1968); P. Weiss: A luzitán szörny (1970); Shakespeare és Molière szinte minden színre került darabja. 1969-ben SZOT-díjat kapott. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Ódry Árpád
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn