D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/019700/019702 F á j l n é v : kerepesi_madarasz.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/019700/019702/kerepesi_madarasz_kiskep.jpg F ő c í m : Madarász Viktor B e s o r o l á s i c í m : Madarász Viktor S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : szobrász B e s o r o l á s i n é v : Vigh U t ó n é v : Tamás I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-12 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Kerepesi temető T í p u s : szobor M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 19-1-34 [szobrász: Vigh Tamás] I s m e r t e t ő s z ö v e g : Madarász Viktor festő. Közhonvéd, majd hadnagy volt a szabadságharcban. Ez az ifjúkori élménye végigkísérte egész életén; művészetét mindvégig a nemzeti függetlenség eszméjének szentelte; a m. történelem hősi és tragikus emlékeit idézte a nemzeti szellem ébrentartására. A szabadságharc leverése után egy ideig bujdosott, majd jogot tanult, amit azonban hamarosan felcserélt a festőpályával. 1853 - 55 között a bécsi akadémián a történeti-festészeti szakosztály hallgatója volt. Ekkor festette első történeti tárgyú képét (Kuruc és Labanc), amelyet 1856-ban Budapesten állítottak ki. Ezután Waldmüller szabadabb szellemű magániskolájába került, e korszak termése A bujdosó álma c., Thököly Imrét ábrázoló műve. 1856-tól Párizsban L. Cogniet műtermében tanult, ahol az akadémikus-romantikus szemléletű történelmi festészet képviselői közül különösen Delaroche művészete hatott rá. Itt alkotta meg 1859-ben élete fő műveit: Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában c. történelmi jeleneteit. 1864-ben festette Zrínyi és Frangepán, 1868-ban Dobozi c. képeit, 1867-ben Dózsa-portréját és ugyancsak 1868-ban Dózsa népe c. kompozícióját. Drámai erejű történelmi festményeit Párizsban aranyéremmel tüntették ki. Gautier több ízben elismerően nyilatkozott róla. 1870-ben hazajött Budapestre, ám a francia művészethez kapcsolódó, erőteljes művei nem nyerték meg a bécsi szokványhoz szokott kritika tetszését. Bethlen Gábor tudósai körében c. pályaművét visszautasították. Egy 1873-ban történt újabb méltánytalanság után visszavonult a festészettől, s apjától örökölt üzletével foglalkozott. 1875-ben festett Petőfi halála c. képe művészi erejének hanyatlásáról tanúskodott. Üzlete tönkrement, 1902-ben elárverezték, 1903-ban újra festeni kezdett, főként portrékat és néhány fáradt történelmi kompozíciót alkotott. Korábbi művei azonban a romantikus-akadémikus történelmi festészet egyik legjobb hazai képviselőjévé avatták. 1952-ben a Fővárosi Képtárban rendeztek műveiből emlékkiállítást.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Munkácsy Mihály U R L : http://dka.oszk.hu/019600/019666 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |