D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_koranyi.jpg
C Í M 
F ő c í m : Korányi Frigyes és Korányi Sándor
B e s o r o l á s i   c í m : Korányi Frigyes és Korányi Sándor
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Ligeti
U t ó n é v : Miklós
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-13
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Korányi Frigyes (1828-1913)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Korányi Sándor (1866-1944)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : szobor
 M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: Á. J. 45 [szobrász: Ligeti Miklós]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Korányi Frigyes, báró belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1884), a magyar orvostudomány egyik megalapítója. Korányi Frigyes pénzügyminiszter és Korányi Sándor orvos apja. Még orvostanhallgatóként részt vett a szabadságharcban mint alorvos, majd h. főorvos. A szabadságharc után egy évig a bécsi sebészeti klinikán képezte magát, 1851-ben avatták orvos- és sebészdoktorrá. 1851-52-ben műtősnövendék Bécsben, de a szabadságharcban való részvétele miatt innen is, Pestről is száműzték Nagykállóra, ott 1852-től orvos, 1861-ben Szabolcs vm. főorvosa. 1864-ben Pesten előbb a tífusz-fiókkórház, 1865-tőt a Rókus Kórház idegbetegosztályának vezetője. 1864-ben a pesti egyetemen magántanárrá képesítették az idegkórtanból. 1866-ban kinevezték a belgyógyászat tanárává a sebészeti tanfolyamon, majd miután megszervezte az I. belklinikát, 1908-ig, nyugalomba vonulásáig mint ennek igazgatója és tanára működött. 1886-87-ben az egyetem rektora, 1891-ben a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. Korányi a Balassa János és Markusovszky Lajos köré tömörült haladó orvostársaság aktív tagja. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések szorgalmazásában, kidolgozásában. Elgondolásai szerint épült a belső klinikai telepen a belklinika, amelyen bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat. Előadásaiban, szakirodalmi tevékenységében a leghaladóbb, legkorszerűbb tudományos nézeteket érvényesítette. Indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Több külföldi kézikönyv összeállításánál kérték fel szerzőnek. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak (Korányi-háromszög mellhártya-izzadmánynál, gerincoszlop-kopogtatás). Elsők között foglalkozott a relatív szívbillentyű-elégtelenséggel. Előadásaiban rámutatott az egyes betegségek és a társadalmi viszonyok kapcsolatára. - Hosszú időn át elnöke volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, tagja az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak. Kezdeményezésére indult meg a tuberkulózis elleni küzdelem, amely a budakeszi tbc-szanatórium, majd az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó létesítéséhez vezetett. Fontos feladatnak tartotta a kórházfejlesztést. Szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését. Több mint 150 tudományos közleménye jelent meg. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete emlékezetére 1955-ben K. F.-emlékérmet alapított. Évenként osztják ki olyan orvosoknak, akik a tbc elleni küzdelem terén kimagasló eredményeket értek el. (Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Korányi Sándor, báró belorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (t. 1935, ig. 1937). Korányi Frigyes belgyógyász-professzor fia. Egyik legkimagaslóbb orvostudósunk. Oklevelét Budapesten 1888-ban szerezte, 1889-től atyja klinikáján működött, ahol 1895-ben adjunktus. Közben az Állatorvosi Főiskolán előadta az élettant (1891-92). 1894-ben a Stefánia Gyermekkórházban az ideggyógyászat rendelőorvosa, 1895-től az István Kórházban belgyógyász főorvos. 1893-94-ben az ideggyógyászat magántanára a budapesti egyetemen, 1900-tól rk. tanár, 1907-től a belgyógyászati diagnosztika, az 1908-09. tanévtől pedig a belorvostan ny. r. tanára. 1927-től a budapesti egyetem orvoskara képviseletében felsőházi tag. A lyoni, a boroszlói, a szegedi és a pécsi egy. doktora. Az Academia Leopoldina tiszteletbeli tagja. 1936-ban nyugdíjazták és klinikáját feloszlatták. Korányi a modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert egyik megalapítója; a veseelégtelenség fogalmát ő határozta meg elsőként és vezette be az annak megállapítására alkalmas vizsgáló eljárást, a vér és a vizelet fagyáspontcsökkenésének mérését. Ezzel megszilárdította a funkcionális szemléletet. Egyike az elsőknek, akik fizikai-kémiai módszereket alkalmaztak az orvostanban. A vesebetegségek gyógyítása terén is alapvető tevékenységet végzett. Kutatásai nagymértékben tisztázták a vizenyő keletkezésének mechanizmusát is. Élettani kutatásai is nemzetközi jelentőségűek. Tisztázta, hogy az ún. "hegyi" v. "magassági" betegségben az oxigén részleges koncentrációjának csökkenése okozza a vörös vérsejtek szaporulatát, ami oxigéntömlővel elhárítható. Megállapította, hogy a leukaemia gyógyítására a benzol hatásos szer. Az öregedés lényegére vonatkozó megállapításai még jelenleg is időszerűek. Fontos vizsgálatokat végzett a fertőző betegségek gyógyítására vonatkozóan, így a tuberkulózis kérdésében is. Igen jelentősek szemléleti művei, minden misztikum és szektarianizmus, így a "neohippokratizmusnak" nevezett irányzat és az újfajta homöopátia, ill. az ún. "természetes gyógymód" ellen is határozott állást foglalt. A szigorú kauzalitás híve volt. Szociális felfogását jellemzi, hogy a tuberkulózis nagy megbetegedési arányszámát a lakosság akkori rossz életviszonyaival magyarázta. Igen jelentős iskolát nevelt fel, vezető belorvosaink többsége az ő tanítványa. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Semmelweis Ignác
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn