D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_korach.jpg
C Í M 
F ő c í m : Korach Mór
B e s o r o l á s i   c í m : Korach Mór
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-13
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Korach Mór (1888-1975)
V I A F I d : 45105225
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34/2-1-29
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Korach Mór vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1956, r. 1958), Kossuth-díjas (1958). Komját Aladár költő és Kenyeres Júlia újságíró testvére. Vegyészmérnöki oklevelet szerzett Budapesten (1911). A Galilei Körnek három éven át alelnöke volt. 1912-ben politikai okokból kivándorolt Itáliába. A páduai egyetem ásványtani intézetében tanársegéd, később a faenzai Torricelli-líceum tanáraként a kerámiaművészeti szakiskola egyik alapítója, tanára és kutatólaboratóriumának igazgatója volt. A páduai és bolognai egyetemen fizikai, matematikai és germán filológiai tanulmányokat folytatott. Baloldali kapcsolatai révén segítségére volt a magyarországi Tanácsköztársaság menekültjeinek. 1919-től az olasz szépirodalomban Marcello Cora néven vált ismertté. 1924-től a bolognai egy. tanára, 1925-től a vegyipari gépészeti tanszék vezetője volt. 1938-ban politikai okokból elhagyta Olaszországot. Különböző országokban szakértőként működött, majd 1940-ben tért vissza Olaszországba és részt vett az ottani ellenállási mozgalomban. Milánóban bebörtönözték, tagja lett az Olasz Kommunista Pártnak. A II. világháború után ismét a bolognai egyetemen dolgozott, egyidejűleg az OKP milánói kulturális központját (Casa della Cultura) vezette. 1952-ben tért haza Magyarországra. 1953-tól 1957-ig az Építőanyagipari Központi Kutató Intézet igazgatója volt. 1956-tól a budapesti műszaki egyetemen a vegyészeti és mezőgazdasági ipari gépek tanszékének tanára. 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig a kémiai technológiai tanszék vezetője, s 1960-tól 1968-ig az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézetének igazgatója, majd tudományos tanácsadója volt. Több tudományos testület, szakbizottság munkájában vett részt. A Szilikátipari Tudományos Egyesület elnöke, majd díszelnöke, az Aranydiplomás Mérnökök Körének elnöke, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Tudományok Tudománya Körének alapítója s elnöke. A budapesti műszaki egyetem tanára (1967), a Leningrádi Technológiai Intézet díszdoktora (1968), a londoni Science Policy Foundation t. tagja (1968), az MTA aranyérmese (1969), a Bolognai Tud. Akad. t. tagja (1972), Faenza város díszpolgára és aranyérmese (1975). Főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott. Faenzában tervezte meg az első kerámiai elektromos kemencét. Tanulmányozta az olaszországi kerámiai nyersanyagokat és a keleti fajanszfesték összetételét. Új eljárást és módszert dolgozott ki a szigetelő anyagok gyártására. Dal Borgóval, tanítványával olcsó és gazdaságos falburkoló lapot talált fel (kervit). Kezdeményezte a kémiai technológia oktatását. Nagy jelentőségűek a gráfelméletnek a kémiai technológiai folyamatoknál való alkalmazására tett kezdeményezései, az alagútkemence és a szendvics gyorségetés. Közel 200 szakközleménye mellett politikai, esztétikai és szépirodalmi munkái is jelentek meg. Portréfilmet Kardos István készített róla (1966). (Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Than Károly
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn