D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_hugonnai.jpg
C Í M 
F ő c í m : Wartha Vincéné Hugonnai Vilma és Wartha Vince
B e s o r o l á s i   c í m : Wartha Vincéné Hugonnai Vilma és Wartha Vince
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-15
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Wartha Vincéné Hugonnai Vilma (1847-1922)
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Wartha Vince (1844-1914)
V I A F I d : 47532422
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34-11-12
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Hugonnai Vilma, gróf az első magyar orvosnő. Pesti leánynevelő intézetben tanult. Amikor megtudta, hogy a svájci egyetemek megnyitották kapuikat a nők előtt, Zürichben beiratkozott az orvosi egyetemre, megszerezte az orvosi diplomát, melyet 1897-ben nosztrifikáltak. 1879-től 1890-ig a zürichi kórház sebészeti osztályán dolgozott. 1890-ben tért haza. Az Országos Nőképző Egyesület iskolájában 6 évig egészségtant adott elő és a Szabad Líceumban előadásokat tartott. Átdolgozta Fischer-Dückelmann Anna A nő mint háziorvos c. művét (Bp., 1907) és számos cikket írt hírlapokba a szülésről és a bábaképzésről. Később kiterjedt praxisa mellett a nőmozgalom egyik úttörője lett. Második férje Wartha Vince műegyetemi tanár volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Wartha Vince kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1873, r. 1891). Tanulmányait a budai politechnikumban kezdte, majd a zürichi műegyetemre iratkozott be, hol 1864-ben vegyészi oklevelet nyert. Hazatérve 1864-ben Nendtvich Károly tanársegédje volt a budai műegyetemen. 1865-ben Heidelbergben Bunsen mellett dolgozott; itt kapta bölcsészdoktori oklevelét. 1865 - 67 között Zürichben tanársegéd, majd egyetemi magántanár. 1867 őszén a budapesti műegyetemen az ásvány és földtan h. tanárává nevezték ki, 1868 - 69-ben rk. tanár. Az általa szervezett vegyiparműtani, azaz a kémiai technológiai tanszéknek 1870-ben első ny. r. tanára lett; az 1896 - 1897- és az 1909 - 10-es tanévekben a műegyetem rektora. 1870-től 1897-ig a műegyetem könyvtárát is vezette, fejlesztése terén elévülhetetlen érdemei vannak. 1882-ben megszervezte a műegy. vegyi szakosztályát; a mai vegyészeti épület rektorsága idején épült. 1908 - 10 között mint az MTA másodelnöke azon igyekezett, hogy az MTA érdeklődését és támogatását a műszaki tudományok számára megnyerje. 1912-ben nyugalomba vonult. Szakmája számos területén maradandót alkotott. A hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Ipari- és ivóvízelemzéssel is foglalkozott; vízvizsgálati módszere ma is használatos. Különös érdemei vannak a borászati kémia népszerűsítése körül. A filoxéra terjedése kezdetén elsőként mutatott rá, hogy a homokos talajok kiválóan alkalmasak szőlőtermelésre. Hazánkban az elsők között ismerte fel a fotográfia szerepét a tudományokban; maga is fényképezett és az amatőr fényképészeti mozgalmaknak támogatója volt. Legjelentősebb felfedezése az agyagiparban a gubbiói fémlüszter-máz évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal a pécsi Zsolnay-porcelángyárat tette nagy hírűvé. 1904-ben állami megbízásból újjászervezte a herendi porcelángyárat. Mint a kerámiai ipar nagy hírű szakértője, tevékenyen vett részt a faenzai Museo Internazionale delle Ceramiche alapításában. Nagyszámú tudománynépszerűsítő írása főként-a Természettudományi Társulat kiadványaiban jelent meg; a Társulatnak 1899-től 1910-ig elnöke volt. Eötvös Loránd után 1899 - 1902 között a Magyar Turista egyesület elnöke. A Magy. Kémikusok Egyesülete 1955-ben évenként kiosztásra kerülő Wartha Vince-emlékérmet alapított. Második felesége Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Hutÿra Ferenc
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn