|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/019900/019921 F á j l n é v : kerepesi_czuczor.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/019900/019921/kerepesi_czuczor_kiskep.jpg F ő c í m : Czuczor Gergely B e s o r o l á s i c í m : Czuczor Gergely S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-19 A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Kerepesi temető M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Vallás, egyház A l t é m a k ö r : Vallás általában T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 29/1-2-10 I s m e r t e t ő s z ö v e g : Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja (1831). Jobbágyszármazású, 1817-ben belépett a bencésrendbe, akkor kapta eredeti István keresztneve helyett a Gergelyt. Érsekújváron, Pannonhalmán, Győrött és Pesten tanult. 1824-től gimnáziumi tanár, majd a rendi növendékek tanára; 1829-től gimnáziumi tanár Komáromban; 1835-37 között az MTA ügyvivője és titkári aljegyzője Pesten; 1837-38-ban másodkönyvtáros Pannonhalmán; 1838-45-ben a rendi növendékek tanára Győrött; 1845-66 között az akadémiai nagyszótár szerkesztője Pesten. Nevét az Augsburgi ütközet (1824) c. eposza tette ismertté. Győrött és Komáromban eposzokat (Aradi gyűlés Pest, 1818; Botond Aurora, 1833); balladákat (Szondi, Kont, Hunyadi ) és népdalokat írt, amelyek közül több el is terjedt (Szántó legény dala, Fúj, süvit a Mátra szele ... ). Népies életképei közül ma is hatásos A falusi kislány Pesten. 1848. dec. 21-én Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót. Ezért az önkényuralom hatévi várfogságra ítélte. 1851-ben szabadult Kufsteinből, s ettől kezdve haláláig Pesten élt, az akadémiai szótáron dolgozott és a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Egynapi betegség után elragadta a kolerajárvány. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Garay János U R L : http://dka.oszk.hu/019800/019857 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |