D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_dery_t.jpg
C Í M 
F ő c í m : Déry Tibor
B e s o r o l á s i   c í m : Déry Tibor
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : Imre
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-11-25
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Déry Tibor (1894-1977)
V I A F I d : 14768732
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 22-1-197 [szobrász: Varga Imre]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Déry Tibor író, Baumgarten-díjas (1947), Kossuth-díjas (1948). Apja ügyvéd volt. Gyermekkora jólétben telt, de egy elhúzódó betegség évekig ágyhoz kötötte. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése (1911) után egy évet töltött nyelvtanulással St. Gallenben. 1913-tól 1918-ig a Nasici Rt.-nél tisztviselő, először az erdélyi Galócáson, majd Budapesten. Verseket és elbeszéléseket kezdett írni; Lia (1917) c. kisregénye az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. 1917-1919 között számos verse és novellája jelent meg a Nyugatban. 1918-1919 fordulóján tagja lett a KMP-nek, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt az Írói Direktóriumnak. A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták; szabadulása után 1920-ban emigrációba ment. Bécsben a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1923-ban Párizsba, 1926-ban az olaszországi Perugiába költözött, itt írta meg Az óriáscsecsemő c. művét, a magyar avantgarde drámairodalom kiemelkedő darabját. 1926-ban visszatért Budapestre, de a későbbiekben is sokat utazott külföldre, hónapokra és évekre is. 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni A befejezetlen mondat c. háromkötetes regényét, amelyet 1937-ben fejezett be, de kiadására csak egy évtizeddel később kerülhetett sor. A bécsi munkásfelkelés leverése (1934) után el kellett hagynia Bécset. Spanyolországba ment egy évre, majd visszatért Budapestre. Írásait egyre gyérebben közölték. Bestsellerek fordításával tartotta fenn magát. Magyarország német megszállása után (1944. márc. 19.) bujkálni kényszerült. A befejezetlen mondat kéziratát Illés Endre gondjaira bízta. 1945 után ismét belépett a kommunista pártba, és beválasztották az Írószövetség vezetőségébe. Sorban megjelentek régebbi prózai művei (Alvilági játékok, elbeszélés, Bp., 1946; Jókedv és buzgalom, elb., Bp., 1948; Szemtől-szembe, r. Bp., 1945). A Nemzeti Színház bemutatta a Tükör c. színművét (1947. márc. 21.), A tanúk (1948) és az Itthon c. darabját (1948. jan. 9.). 1950-ben és 1952-ben jelent meg a Felelet c. eredetileg tetralógiának tervezett regényének I. és II. kötete. A II. kötet megjelenése után kialakult vita a dogmatikus kultúrpolitika hibáit tükrözte. A következő években tovább folytatta alkotó munkáját (Simon Menyhért születése, elb., Bp., 1953; Talpsimogató, színmű, Bp., 1954; A ló meg az öregasszony, elbeszélés, Bp., 1955; Niki. Egy kutya története, elbeszélések, Bp., 1956). 1956 jún.-ban a Petőfi-köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956-57 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban novellagyűjteménnyel (Szerelem, Bp., 1963) tért vissza az irodalmi életbe. A nyarakat balatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Itt készült róla a Magy. Televízió 1977-ben sugárzott műsora. Több külföldi akadémia választotta dísztagjává (Berlin, Hamburg, Mainz stb.) (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bertha Bulcsu
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn