D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/020800/020884 F á j l n é v : farkasreti_ferencsik_j.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/020800/020884/farkasreti_ferencsik_j_kiskep.jpg F ő c í m : Ferencsik János B e s o r o l á s i c í m : Ferencsik János S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : szobrász B e s o r o l á s i n é v : Borsos U t ó n é v : Miklós I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1906-1990 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-11-27 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Farkasréti temető T í p u s : szobor M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Ének, zene A l t é m a k ö r : Zenetörténet T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 25/X-1-13/14 [szobrász: Borsos Miklós] I s m e r t e t ő s z ö v e g : Ferencsik János karmester, Kossuth-díjas (1951, 1961), érdemes művész (1952), kiváló művész (1954), Bartók-Pásztory-díjas (1986). 10 éves korától Bodrogi Lajos kántor foglalkozott vele, az orgonajáték mellett a klasszikus összhangzattan rejtelmeibe is beavatta. Hegedűtanulmányait Hoppe István, az akkori Városi (ma Erkel) Színház koncertmestere irányította. Később Sugár Viktor felvette a Nemzeti Zenedébe. Lajtha László professzortól tanult zeneszerzést, Fleischer Antal karmester hangszerelésre és partitúraolvasásra tanította. 1925-ben érettségizett, 1927-ben végzett a Nemzeti Zenedében, s még abban az évben az Operaház fizetés nélküli korrepetitora lett. 1930-ban vezényelt először nyilvánosan (Rimszkij-Korszakon: Seherezádé, balett, bemutató előadás). 1930-31-ben a Bayreuthi Ünnepi Játékok korrepetitora, s ott volt Toscanini minden zenekari próbáján. Később több nyarat töltött Salzburgban, aktív zenei munkával. 1930-tól tanított a Nemzeti Zenedében, kezdetben énekeseket korrepetált, később átvette Fleischer Antaltól a karmesterképző irányítását. 1932-től hangversenyezett a Székesfővárosi Zenekarral; több mint hétszázszor dirigálta e zenekart, ill. utódját, az Állami Hangversenyzenekart. 1936-ban, Liszt Ferenc halálának 50. évfordulóján Bayreuthban, az Operaház együttese élén a Szent Erzsébet legendáját dirigálta, a következő évben Kölnben a Fideliót (Beethoven) vezényelte. 1938-tól már sokat vezényelt Bécsben és Budapesten is olyan szólistákkal, mint Bronislav Huberman és Szigeti József hegedűművész. 1940-ben Bartók Béla és Pásztory Ditta búcsúhangversenyét vezényelte a Zeneakadémián. 1942-ben a milanói Scalában dirigálta A csodálatos mandarint, három évvel megelőzve a budapesti előadást. A nyilas uralom alatt nem nyúlt a karmesteri pálcához. 1945. márc. 10-én és 11-én az Erzsébetvárosi Körben vezényelte a Székesfővárosi Zenekart, márc. 17-én és 18-án a bombasérült Zeneakadémián; mindegyik koncertjén szerepelt Bartók egy-egy műve. 1945-től a Rádiózenekar vezetője. 1945 dec.-ében vezényletével bemutatták Bartók Béla A csodálatos mandarin c. színpadi művét. 1946-ban Bécsben vezényelt, és az újjászervezett Székesfővárosi Zenekarral Prágában. 1948-tól 1950-ig állandó kapcsolatban állt a bécsi operatársulattal. Vezényelte a Lohengrint, az Aidát, a Traviatát, a Don Carlost, az Otellót, a Tannhäusert, a Don Giovannit, a Carment, a Figaro házasságát, a Turandotot, a Borisz Godunovot, a Bolygó hollandit, a Rigolettót stb. 1950-ben minden összeköttetése megszakadt a Nyugattal. Első nyugati útjára csak 1957-ben került sor. Ettől kezdve beutazta az egész világot: Afrika kivételével valamennyi földrészen járt. Kétévenként hosszan tartó körútra indult az Áll. Hangverseny Zenekarral az NSZK városaiba, Angliába, Ausztriába, Olaszországba, Svájcba; gyakran szerepeltek a Szovjetúnióban. Többször járt az USA-ban, Kanadában, Dél-Amerikában, Japánban és Ausztráliában. Művészi alkatához a bécsi klasszikusok álltak a legközelebb, és mindenek fölött a két legnagyobb modern magyar zeneszerző: Bartók és Kodály Zoltán. Az új muzsika befogadója és tolmácsolója volt. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Lajtha László és Dohnányi Ernő mellett 28 kortárs m. szerző műveit mutatta be. Ő adta elő Ránki György Pomádé királyát, Janáček Katja Kabanováját, A. Berg Wozzeckjét, Britten Peter Grimesját, Humperdinck, Poldini, F. Schmidt, Rimszkij-Korszakov, Wolf-Ferrari, Siklós, Polgár műveit is. A zenekultúrának egyik legkimagaslóbb alakja, művészetét rendkívüli stílusbiztonság, a nemes előadói hagyományok továbbvitele jellemzi. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar zene nemzetközi propagálásával is. Neve fémjelzi (Klemperer mellett) a budapesti Operaház háború utáni működését. Lemezfelvételei külföldi kitüntetésekben részesültek.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Csányi László U R L : http://dka.oszk.hu/020800/020839 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |