|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : Fatorzs.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/021900/021973/Fatorzs_kiskep.jpg F ő c í m : Fatörzsbarlang B e s o r o l á s i c í m : Fatörzsbarlang S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Căluşer Ioan S z e r e p : közreadó I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Zhints E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-05-04 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2010-11-23 A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz A l t é m a k ö r : Geológia, földtörténet T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz A l t é m a k ö r : Barlangkutatás T á r g y s z ó : barlang M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fatörzs M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : természetkép M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Maros-szorosban, Göde és Ratosnya közötti szakaszon találhatóak az igazi barlangász kuriózumnak számító fatörzsbarlangok. 1988-ban a marosvásárhelyi Móréh Károly felfedezett egy sor vulkáni eredetű üreget. Alaposabb vizsgálatok során kiderült, hogy ezek az üregek tulajdonképpen fatörzsek lenyomatai. Az Ursus Spealeus, majd később az Exus barlangászklub módszeresen átkutatta a Maros szorosát, és több mint 100 lenyomatos üreget tártak fel. 1989-ben Móréh Károly dolgozatát, amit a Maros-szorosi fatörzsbarlangokról írt, az országos barlangtani kongresszus "Vulcanocarst" díjjal tüntette ki. 2000-ben lett felfedezve néhány függőleges kialakulású barlang, és 2002-ben írták le az első Görgény-oldali-fatörzsbarlangot. A tudományos feltárásuk és térképezésük elsősorban Móréh Károly nevéhez fűződik. A fatörzsbarlangok nem valódi barlangok, hiszen egy barlang karsztvidéken alakulhat ki, ezért a fatörzsbarlangokat pszeudokarszt jelenségnek nevezhetjük.
Kialakulásuk szerint a következőképpen oszthatjuk fel:
pirogenetikus eredetűek - a forró vulkáni lávába került fatörzsek elégnek, de megmarad a lenyomatuk,
epigenetikus eredetűek - a völgy vízfolyása eredetileg a jelenleginél magasabb felszínen, puha kőzetben folyt. A völgyfejlődés során a folyó a laza üledéktakaró alatti kemény kőzetbe is fokozatosan bevágja magát. A laza kőzet lepusztulása révén a beágyazódott rönkök valamelyik vége a felszínre került, ahol a felszíni erők hatására a fás anyag kikorhad,
biogén eredetűek - a megszilárdult vulkáni kőzetekben aerob körülmények között, víz jelenlétében, a fás anyag lebomlik, és elkorhad,
vegyes, mechanikai és biológiai tényezők közös hatása révén (erózió és aerob korhadás) kialakultak.
A Maros szorosában leírt barlangok kialakulásuk szempontjából a fenti osztályozás utolsó három kategória valamelyikébe sorolhatóak.
A pliocén kor végén a vulkáni tevékenység nyomán az Ősmaros útja több helyen is elzáródott, medencéket alakítva ki a mai Ratosnya, Nyágra és Göde települések vidékén. Az itt képződött tavak az elkövetkező időszakban felteltek különböző hordalékkal. A pleisztocénben az Ősmaros áttörte ezen természetes gátjait, és a maihoz hasonló mederben folytatta útját. Az üledékbe ágyazódott fatörzsek egy részének valamelyik vége ismét kapcsolatba került a felszíni tényezőkkel, és korhadásnak indultak. A fás anyag kikorhadása után megmaradt a lenyomatuk. A legjobban egy Ratosnya közelében levő barlang őrizte meg a fa alakot. Ennél a barlangnál az ágak lenyomata is látható. A barlangok a Maros-szorosban, Göde és Ratosnya közötti szakaszon, hozzávetőlegesen 40-80 méter relatív, 700 méter tengerszint feletti magasságban találhatóak. Szalárdon 600-680 m, Andrásházán 700-730 méter, valamint Nyágrán 800 méter magasságban lelhetők fel. Azt, hogy a barlangok zöme a Maros jobb oldalán található, az azzal magyarázható, hogy a Kelemen-vulkán kevésbé volt aktív, mint a Görgény-vulkán, és a kitörések közötti időszakban a növényzetnek több ideje volt kifejlődni. Több mint 100 ilyen képződmény van nyilvántartva, de barlangnak csak 16 nevezhető, mert csak ennyi teljesíti a barlang definíciójában szereplő feltételeket, miszerint barlangnak csak az a természetes eredetű üreg lehet, ami ember számára járható, és a hosszúsága meghaladja az 5 métert (ez a román meghatározás különbözik a magyar barlang-definíciótól!). A legnagyobb fatörzsbarlang 32 méter hosszú, 2,4 méter átmérőjű. Egy kivételtől eltekintve nincsenek elágazások bennük. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Hints Zoltán: Csodavár portál benntről U R L : http://dka.oszk.hu/021900/021935 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 3072x2304 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Dávid Adrienne |