D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kozma_acsadi_i.jpg
C Í M 
F ő c í m : Acsádi Ignác
B e s o r o l á s i   c í m : Acsádi Ignác
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-02-21
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kozma utcai zsidó temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Acsády Ignác (1845-1906)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kozma utcai zsidó temető: 5-1-8
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Acsády (erdetileg Adler) Ignác magyar történész, az MTA levelező tagja (1888). Nagykárolyban (Szatmár vármegye, ma: Carei, Románia) született, ahol apja, Adler Farkas bérlő élt. A család az 1850-es években Hajdúszoboszlóra költözött. Apja fokozatos anyagi gyarapodásával földbirtokot szerzett, s középosztálybeli helyzetben tudta nevelni gyermekeit. Ignác, az elsőszülött fiú, református középiskolákban tanult Debrecenben és Pesten, és ügyvédi pályára készült. A pesti egyetem jogi karán tanult tovább. Itt tanárai közül különösen Wenzel Gusztáv volt rá nagy hatással. A jogtörténész Wenzel az 1887-ben megjelent, "Magyarország mezőgazdaságának története" című művéről is ismert. Később a filozófiai fakultást is elvégezte el, és a doktorátus megszerzése után publicisztikai téren működött. A Századunk, majd ennek a Pesti Naplóval történt fúziójakor a Pesti Napló, és a Magyarország munkatársa volt, de írt más lapokba is: az aradi Alföld-be, a kolozsvári Kelet-be. Közgazdasági és politikai cikkei éppoly kiválóak, mint azok a cikkek, amelyek a történelemtudomány kö­rébe tartoznak. Azonban figyelme egyre inkább a magyar történelem kérdései felé fordult. Bár haláláig a Pesti Napló munkatársa maradt, életét történetírói munkásságának szentelte. 1877-ben bölcsészeti szigorlatot is tett ebből a szaktudományból. Sok és alapos kutatást folytatott az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia történeti forrásanyagában. Történetírói munkásságát az 1880-as években kezdte meg, addig újságírói tevé­kenysége mellett lefordította Leopold von Ranke "A római pápák története" című munkája három kötetét és Johann Caspar Bluntschli, Politika történetét az Akadémia kiadásában, valamint szépirodalmi műveket is írt, például: "Fridényi bankja" (1882); "Pénzházasság" (Ország-Világ, Bp.1893); "Arany­ország" (vígjáték, 1880). 1880-83 között megjelent vígjátéka és regényei a romantikus irány hívének mutatják. Szerkesztette az Athenaeum kiadó "Kézi lexikon"-át, mely az elsők egyike volt hazánkban (1891-1893). A művelt zsidó középosztályból származó Acsádyt nagy nyelvtudás, biztos szakirodalmi ismeretek jellemezték. Kutatásai elsősorban a gazdaság- és társadalomtörténetre irányultak, a történelemtudomány azon területeire, amelyek Európában a polgárosodás és iparfejlődés előrehaladásával párhuzamosan bontakoztak ki. Halálának évében, 1906-ban jelent meg átfogó monográfiája "A magyar jobbágyság története" címmel. E munkáját ő maga is élete fő művének tekintette. A honfoglalást követő időszaktól az egységes jobbágyság kialakulásának, majd a parasztság röghözkötésének folyamatát ábrázolta, s műve ötödik fejezetében eljutott a reformkor és az 1848. évi jobbágyfelszabadítás viszonyainak elemzéséig. Az Akadémiának 1888 óta volt tagja. Számos tanulmánya jelent meg a Századokban, a Budapesti Szemlében, a Magyar Tanügyben és a Magyar Zsidó Szemlében. Legnagyobb és legismertebb munkája a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent két hatalmas kötet: A magyar birodalom törté­nete (I-II. 1904), mellyel az egész nemzet történetírója lett, s amelyben a modern tudomány követelményeinek megfelelően a nép és az állam ezeréves életét örökítette meg klasszikus magyarsággal. Életének e nagy művét nem sokkal élte túl. Már súlyos beteg volt, mikor Dudok János, a dogmatika tanára a hittudományi karon "Kritikai tanulmányok Acsády Ignác művéről" (1905) címen a dogmatika szempontjá­ból élesen megtámadta. Nemsokára e legnagyobb sikere és legnagyobb csalódása után meghalt. A rákoskeresztúri izraelita temetőben, valamint a Magyar Tudományos Akadémián is Csánki Dezső, az Országos Levéltár államtitkár-főigazgatója tartott fölötte emlékbeszédet. Sírja ma a Kozma utcai izraelita temetőben található. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Zsilinszky Mihály
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn