|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/002200/002294 F á j l n é v : sz166.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/002200/002294/sz166_kiskep.jpg F ő c í m : Hódmezövásárhely B e s o r o l á s i c í m : Hódmezövásárhely E g y é b c í m : Nyári színház a Nyizsnyai szoborral M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Németh László Városi Könyvtár S z é k h e l y : Hódmezővásárhely O r s z á g : Magyarország K i a d ó n e v e : Németh László Városi Könyvtár S z é k h e l y e : Hódmezővásárhely O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2008-02-09 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2003 A t í p u s n e v e : képeslap A t í p u s n e v e : szobor M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták C í m : Hódmezövásárhely M e g j e l e n é s : [S.l.] : Roth Antal könyvkereskedő kiadása, [ca 1915] T e c h n i k a : fekete-fehér fotó L e l ő h e l y : Németh László Városi Könyvtár, Tornyai János Múzeum, Kovács Ferenc gyűjteménye T í p u s : képeslap M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták : Képes lapok a 19-20. századból T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T á r g y s z ó : színházépület M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : fénykép M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Nyári színház a Nyizsnyai szoborral I s m e r t e t ő s z ö v e g : Belváros - Népkert
A színkörnek ez a fölvétele Roth Antal könyvkereskedő kiadásában megjelent képeslapon látható az 1910-es évek közepéről. Előtte Nyizsnyai Gusztáv szobra. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Nyári Színkör
Hódmezővásárhelyen az első színi előadást 1818-ban Kilényi Dávid színtársulata tartotta. Ekkor azonban még csak faoszlopos sátor állt rendelkezésükre. 1873-ban egy egészen furcsa nevű közösség, a Gőz- Sziksósfürdő és Színházépítő Társulat tett, nem realizálódott, kísérletet állandó színház építésére. 1893-ban kapott újra hangot a törvényhatósági bizottság közgyűlésében állandó színház építésének szükségessége. Tervpályázatot írtak ki, melyet 1896-ban Kolbenheyer Viktor budapesti építész nyert meg, akit ennek alapján megbíztak az építési tervek elkészítésével is. A tervek kivitelezését Budai Bálint szentesi építőmester végezte akként, hogy 1898. június 15-én átadásra került az épület. Az ünnepélyes megnyitás két ütemben folyt: július 31-én helyi műkedvelők léptek föl, majd augusztus 1-jén Makó Lajos színtársulata Tóth Ede Tolonc című színművét adta elő, melyben a magyar színművészet legnagyobb tragikája, Jászai Mari vendégszerepelt. A 70 000 korona költséggel készült épületről Molnár Mihály, akkori főlevéltáros így írt: "Hasonló a jelen időben az egész országban nincsen". Az épületben földszint, páholysor és karzat, valamint öltözők, előcsarnok, színpad, zsinórpadlás kapott helyet. Tégla alapon, favázas szerkezettel készült, melyben a gerendák strukturálisan tagolták a homlokzatot. E mellett a párkányzat és a bejárati részek mértéktartó fafaragása is javította az épület esztétikai hatását. A faszerkezeti elemek miatt a népnyelv általánosan faszínházként emlegette a nyári színkört. A törvényhatósági közgyűlés 1926. július 30-i ülésén már olyannak ítélte az épületet, mely állagromlása miatt hosszabb ideig már nem szolgálhatja a város kulturális életét. Éppen ezért ugyanekkor megbízták a városi vezetést egy 1000-1200 férőhelyes kőszínház építésének előkészítő munkálataival. A város anyagi helyzete ennek megvalósítását nem tette lehetővé, és a nyári színkör még 22 éven át szolgálta a színi kultúrát, mígnem 1948-ban a statikai vizsgálat a födémszerkezet elavultsága miatt - megállapította életveszélyességét, és ezt követően 1950-ben lebontották. A színházi előadásokat a nyári hónapokban pályázati rendszerben tartották különböző társulatok, változó színvonalon. A nyári színkör "hattyúdala" azonban méltó volt a kezdethez, mert Osváth Béla irodalomtörténész igazgatása alatt a magyar színművészet olyan kiválóságai játszottak 1945-46-ban falai között, mint Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Lehotay Árpád. Egyben Bessenyei Ferenc, Gombos Katalin, Apor Noémi és Hajnóczy Lívia színművészi pályájának is ez a társulat volt a kezdő állomása. A nyári színkör egykori helyén, a Népkertben, 1989-ben Szatyor Győző fa emlékoszlopát állították fel. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Nyizsnyai Gusztáv
1900, Pásztor János, Nyizsnyay és Zrínyi u. sarok, bronz, 73 cm talapzat mészkő, 296x36x36 cm. Jelezve hátsó oldalon "Pásztor 1900". Felirat talapzaton elöl: "Nyizsnyay Gusztáv 1829-1882". Felirat talapzat hátoldalán: "Emelte a város közönsége közadakozásból". A bronz mellszobrot közadakozásból állították fel 1900. október 7-én a Népkert Szőnyi utcai bejáratánál, az akkor még fennálló Nyári Színkör előtt. A szobor tájolása nem volt a legszerencsésebb, mert északra nézett és megvilágítása csak kora hajnalban és késő este volt kedvező. 1989-ben került jelenlegi helyére. A magas, kb. 3 méteres talapzat a kor heroizáló emlékműállítási felfogását fejezi ki. Az eredetileg a talapzatra helyezett bronz-lant a Tornyai János Múzeum raktárában van. A megörökített Nyizsnyay Gusztáv 1829. október 17-én született Egerben. (A család eredetileg Lengyelországból származott hazánkba, és neve is Nyizsnyánszky volt). A fiatal Nyizsnyay már gyerek korában kitűnt szép hangjával és zenei tehetségével. Pyrker érsek taníttatta Egerben, majd később Kassán. A szabadságharcig három éven át nemesi családoknál nevelősködött, majd az aradi fegyverletételig honvéd hidászként vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc bukása után tíz éven át, 1852-től 62-ig mint gitárhangversenyző bejárta az országot. Részint magányosan adott hangversenyt, részint pedig Reményi Edével és Hollósy Kornéliával együtt lépett dobogóra. Sajátos építésű gitárját "hangorá"-nak nevezte. Eközben mintegy fél évig Makó város főjegyzői hivatalában is írnokoskodott. 1857-ben Nagykőrösön dolgozik, és megalapítja az ottani dalárdát. 1862-től haláláig 1882. január 7-ig Vásárhelyen élt, bírósági kistisztviselőként dolgozott. Az itteni zenei élet egyik vezető egyéniségeként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a Vásárhelyi Dalárda megalapítása is. Számos népszerű dal szerzője. Közülük a legismertebbek: "Hej, szegedi szép csaplárné", "Elátkozom ezt a cudar világot", "Hóka lovam" stb. A mű alkotója Pásztor János. Életrajzilag is szoros a kapcsolata Vásárhellyel, és alkotásai is állnak városunkban. Gyomán született 1881. január 29-én, falusi kántor fiaként. Kora gyermekkorában Vásárhelyre költöznek szülei, és ehhez a városhoz fűződik életének jelentős pályaindító szakasza. Az Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos növendéke. Már 21 éves korában részt vett mestere egyik megbízásának, a szegedi Vásárhelyi Pál szobor mellékalakjainak, a parasztasszonynak és a kubikosnak megformálásában. Mint sok kortársa, ő is a párizsi Julian Akadémián folytatta tanulmányait. 1905-ben tért vissza Magyarországra és Hódmezővásárhelyen telepedett le. A Budapesten rendezett 1906. évi téli tárlatra már művészete legjobb erényeit csillogtató, ismert két figurás kompozícióját, a Búcsúzkodást küldte be. A Búcsúzkodás érzelgősség nélkül, tömören fejezi ki az apa és fiú érzelmi egységét tartásban, kézfogásban és az egymásra tekintő két ember összetartozásában. Pásztor a későbbiekben is szívesen fordult vásárhelyi gyermekkora egyszerű embereihez, pásztoraihoz, kubikosaihoz, parasztjaihoz művészi mondanivalója tolmácsolására. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Hódmezővásárhely : Színkör U R L : http://dka.oszk.hu/002200/002280 K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Hódmezővásárhely : Nyári szinkör U R L : http://dka.oszk.hu/002200/002279 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 790x518 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 150 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Laskay Gabriella |