D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : sz177.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/002300/002304/sz177_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Üdvözlet Hódmező-Vásárhelyről
B e s o r o l á s i   c í m : Üdvözlet Hódmező-Vásárhelyről
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Városháza
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Németh László Városi Könyvtár
S z é k h e l y : Hódmezővásárhely
O r s z á g : Magyarország
K I A D Ó 
K i a d ó   n e v e : Németh László Városi Könyvtár
S z é k h e l y e : Hódmezővásárhely
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2008-02-11
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2003
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : képeslap
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Üdvözlet Hódmező-Vásárhelyről
M e g j e l e n é s : Hódmezővásárhely : Reisz bazár, [post 1900]
T e c h n i k a : fekete-fehér fotó
L e l ő h e l y : Németh László Városi Könyvtár, Tornyai János Múzeum, Kovács Ferenc gyűjteménye
T í p u s : képeslap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták : Képes lapok a 19-20. századból
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : városháza
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : gimnázium
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tér
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fénykép
 M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Hódmezővásárhely
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Városháza
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Belváros - Kossuth tér

Az oly gyakori fotótéma: az Ógimnázium a városházával 1900 után.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ógimnázium

A régi földszintes iskola lebontása után, annak helyére építtette 1820-ban a református egyház Schreck Ferenc tervei szerint az egyemeletes épületet gimnázium céljára. Ez képezi a jelenlegi együttes keleti részét. Az épület a kor uralkodó stílusának, a klasszicizmusnak megfelelően egyszerű, tiszta, világos, szinte teljesen díszítésmentes. Az ablakok fölötti köríves, kagylódíszbetétes ornamentika a 19. századvégi átépítés után került a keleti homlokzatra. Építése után a köznyelvben sokáig "nagyiskola"-ként emlegették. Az épületet 1882-ben nyugat felé bővítették, ezáltal alaprajzában L alakúvá vált. Az 1882-es bővítés tervezője: Bacho Viktor és Kerék Gyula. Kivitelezője: Marcsó István kőműves és Gaál János ácsmester. Egészen 1896-ig, a gimnázium jelenlegi épületének fölépítéséig ebben folyt a tanítás. 1897-ben az épület belsejét átalakították. Ekkor bontották le a Kossuth téri bejárat fölötti kis harangtornyot. A mai gimnázium megépítése után kapta az Ógimnázium nevet. Ezt követően különböző célra használták: egyházi hivatalok (lelkészi hivatal, pénztár, gyűlésterem stb.), postahivatal, kollégium és lakások kaptak benne helyet. Hosszabb ideig a földszint nyugati részében működött a Vásárhelyi Reggeli Újság nyomdája és szerkesztősége is. E rész emeletén pedig a városi tisztiorvosi hivatal nyert elhelyezést egészen 1948-ig. Átmenetileg, 1950-51-ben a Csongrád Megyei Tanács is használta az emeleti helyiségeket. Utána a KPM Közúti Igazgatóság 1984­ig használta az emeletet. 1985-től ugyanott az Alföldi Galéria működik. Az 1984/85-ös átalakítás terveit Tarnai László készítette, a kivitelezést a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat végezte. Az eredeti, Kossuth téri lépcsőház használatára a földszinten üzemelő nyomdával nem sikerült megállapodni. Ezért az átalakításkor a Szőnyi utcai szárny udvari részén új, az épület egészével összhangban álló lépcsőházat kellett építeni.

Az északi homlokzaton három táblát találunk, melyek építéstörténeti értékűek.

A legrégibb szövege:

Pld. B. III. V. 13. Boldog ember,aki megnyeri a bölcsességet és az ember, aki öregbíti értelmét a H. M. Vásárhelyi Ref. Ekklésia építtette ezen oskolát. MDCCCXX XXI XXII-dik esztendőkbe.

A következő:

Az iskola épületeknek ezt a nyugati részét 39 méter hosszúságban a hmvásárhelyi ref. egyház saját költségén

Készíttette 1882-83-ban.

És végül:

A H. M. Vásárhelyi Ref. Egyház az épületét saját hivatali helyiségévé és bérházzá alakíttatta át

s iskolái részére más épületeket emeltetett 1897-ben.

Az Ógimnázium udvari homlokzata is méltóságteljes, tömör, nyugati részén hengeres csigalépcsős kiképzéssel. Az udvar többi épületei nem segítik e tulajdonságok zavartalan érvényesülését.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Városháza

A legrégibb városháza a Hódtó parthoz közel állhatott. Ezt Kurz József makói német kőműves készítette. Az 1763-ban épült városházát 1802­ben bővítették. Az 1829. évi tűzvészben azonban ez a városháza leégett, majd ideiglenesen helyreállítva néhány évig még használták. A mai városháza közvetlen elődjét 1834-ben Nepper György tervei szerint a mai Kossuth tér közepétől délebbre építették föl. A kőműves munkálatokat Jaurnik Miklós, az ácsmunkát pedig Mitza József ácsmester végezte. Ebben a hivatali szobák száma 11 volt.

A mezővárosi fejlődés csúcsára ért és lakosságszám szerint a történelmi Magyarország ötödik városában indokolt volt, hogy a 60 ezres lélekszámot ellátó közigazgatás megfelelő új, nagyobb épületet kapjon. Az 1890. április 6-i törvényhatósági bizottsági közgyűlés döntött az új városháza építéséről, és annak helyéül a gimnázium vonalát jelölte ki. A kiírt pályázatra 1890 novemberére tíz pályamunka érkezett. Az első díjat a Pátria jeligéjű, Ybl Lajos építész által készített pályamű nyerte el. A kivitelezést Kovács Sándor, Kruzslicz Péter, ifj. Kovács János és Zvara János társvállalkozókkal kötött szerződés alapján 1892. március 14-én kezdték meg. Ybl Lajos megbízásárából a munkafelügyeletet Janicsek József építész látta el. Általában 250 körüli fő dolgozott az építésen, akiknek kb. 1/5-e volt szakképzett, a többiek napszámosokként vettek részt a munkálatokban. A kutasi úti homokbányától lóvasúttal szállították a homokot az építkezéshez. A talaj fertőzöttsége miatt kicserélték a földet és betonréteggel is biztosították, hogy megfeleljen az alapozás a vízelzáró és egészségügyi követelményeknek. 1892. április 12-én került sor az ünnepélyes alapkő letételre. Ez alkalommal emlékiratot helyeztek el a talapzatban. Ebben a város adatait, rövid történetét és az építés körülményeit rögzítették. Az építési munkálatokat 1893. augusztus 2-án fejezték be, és október 15-én kezdődött meg a beköltözés. Ugyanez időben megkezdték a régi székház lebontását is. A városháza ünnepélyes avatására 1894. január 18-án került sor. A zárókőbe elhelyezték az alapkőbe letett emlékirat másolatát, valamint a városra vonatkozó különböző adatokat, 48-as honvédek névjegyzékét stb. Az épület a kor elterjedt eklektikus stílusában készült, túlnyomóan reneszánsz elemek (rusztika, balusztrád, emberfejes zárókövek, gyümölcsfüzér, timpanonos szemöldökpárkány stb.) alkalmazásával. Hossza: 123 m, szélessége 50 m, a körjárós torony magassága 57 m, a körjáró magassága 37 m.

A városháza a városkép leghangsúlyosabb épülete és az ország egyik legmonumentálisabb városháza, amely horizontálisan tömegével, vertikálisan pedig karcsú tornyával uralja a főteret. Megjelenése komoly, de nem komor, kifejezi funkcióját, de mégsem rideg. Tanácstermében 6 falra függesztett, 2x1 mé­teres, félkörzáródású keretes, egész alakos festményt találunk. Kiemelkedő esztétikai értékű ezek közül Tornyai János, a város egykori földesurát, a kuruc generális Bercsényi Miklóst megjelenítő festménye (1908). Vastagh György festőművésznek három műve is látható a díszteremben. Az idős Kossuthot ábrázoló festménye 1880-ban készült, amikor a város díszpolgárrá választotta az egykori kormányzót. Ugyancsak Vastagh György alkotta az 50-es években eltávolított, de 1991-ben visszakerült Erzsébet királynét és Ferenc Józsefet ábrázoló pannókat. Szintén Tornyai János műve a Deák Ferencet ábrázoló kép. A II. Rákóczi Ferencet megörökítő festményt Kemenszky Árpád készítette. Amíg Ferenc József és Erzsébet királyné "száműzetésben" volt, Kurucz D. István festőművész Szántó Kovácsot és Táncsics Mihályt ábrázoló festményei voltak a díszterem falán. Jelenleg mindkét mű a díszterem előcsarnokában található. A főbejárati lépcsőház fordulójában került fölállításra Pásztor János fahonvédje. Szekeres Mihály szegedi belsőépítész tervezte házasságkötő teremben Németh József 12 hónapot ábrázoló pannói láthatók, ugyanitt került elhelyezésre tíz évvel a pannók elkészülte után, 1985-ben Németh József sokfigurás, lírai gobelinje. A földszinti folyosón látható Erdős Péter festőművész által készített 24 vörösréz rombusz lapból álló, a város nevezetes személyiségeit és helyi jelképeket egybekomponáló Vásárhelyi Testamentum. Szükséges megemlíteni még azt az egyedülálló tényt is, hogy a városháza szinte minden hivatali helyiségében számos és köztük igen jelentős (Tornyai, Endre, Kohán, Rudnay, Pásztor, Medgyessy, Darvassy, Németh, Kajári, Szalay stb.) képzőművészeti alkotás is látható.

Alig készült el a városháza, már 1894. április 22-én történelmi esemény helyszíne volt. Ekkor ostromolták meg az agrárszocialista vezető, Szántó Kovács János kiszabadítása érdekében a vásárhelyi agrárproletárok, és ugyanitt tartották a büntetőbírósági tárgyalást is.

A századforduló reprezentációjának megfelelő tágas hivatali szobákat 1945 után átalakították, válaszfalakkal kisebb dolgozószobára osztva azokat. A toronysisak 1970-ben elektromos vezeték rövidzárlata, a díszterem és tetőzete 1971-ben kéménytűz miatt leégett. Ekkor repedt meg a Walser Ferenc, budapesti harangöntő által 1892-ben készített 1000 kg-os harang, amely műkő hasábra helyezve a Kossuth téren látható. A tűzeset utáni fölújítást 1972-75 között végezték el. A díszterem eredeti színes üvegablakait Lantos Györgyi tervei alapján 1997-ben helyreállították. Ugyanebben az évben a város megvásárolta Kajári Gyula grafikusművész özvegyétől, és az emeleti folyosón kiállította a művész 1956-os sorozatának 10 alkotását.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Üdvözlet Hódmezö-Vásárhelyröl : (Kossuth tér) Város háza
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 818x519 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 150 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella