D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/023200/023285 F á j l n é v : 1276745327.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/023200/023285/1276745327_kiskep.jpg F ő c í m : Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) B e s o r o l á s i c í m : Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : kallojazmin E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-04-12 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2010-06-17 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2010-06-15 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Növényvilág M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Növénytan T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan A l t é m a k ö r : Alternatív gyógyászat T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : növénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon termő növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kertészeti növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : dísznövény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gyógynövény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : virág M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gyűszűvirág M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon élő állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rovar M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : darázs M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó, erdei irtásokon, sík és hegyvidéken előforduló növényfaj. Európa legnagyobb részén megtalálható, az északi részek kivételével. Magyarországon vadon nem fordul elő, azonban kertekben dísznövényként használják. Erősen mérgező! A piros gyűszűvirág kétéves növény, az első évben fejlődnek ki a levelei, a második évben alakul ki a virágos hajtása. Az egész növényt finom szőrök borítják. Szára 50-70 cm magas, egyenes. Levelei durvák, lándzsa alakúak, 20-40 cm hosszúak, nyelük szárnyas. Virágai 3-4 cm hosszúak, lecsüngőek és harang alakúak, a pártatoroknál sötét foltok láthatóak. Virágai a hajtáson azonos oldalon alkotnak fürtöt. Termése toktermés, tojásdad alakú, 1,5 cm hosszú, fekete színű. Az orvoslásban a növény szárított leveleiből kinyert digitoxint alkalmazzák, szívelégtelenség kezelésére. A hatásos és mérgező dózis között kicsi a különbség, ezért digitoxin alkalmazásakor szigorúan követni kell az orvos utasításait, a növény háziszerként nem használható. A mérgezés főbb tünetei: lassú szívfrekvencia (de később szapora szívverést is okozhat), hányinger, hányás, látási zavarok. Halált okozhat.
A növény tartalmaz egy digoxigenin nevű szteroidot is, melyet jelölőanyagként (főként nukleinsavak jelölésére) használnak a molekuláris biológiai kutatásokban.
A piros gyűszűvirágot dísznövényként is termesztik.
(Forrás: Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint a társas redősszárnyú-darazsak vagy valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó hártyásszárnyúakat nevezzük. Néhány centiméteres, sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok, melyek nyugalomban szárnyaikat hosszában összehajtva tartják a test két oldalán. Euszociális állatok, fullánkjuk és mérgük van, közeli rokonai a méheknek. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből. A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó él. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal találkozunk. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, s ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, mivel veszélyeztetve érzik magukat általa. Ha megpróbáljuk elhajtani, hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. A legveszélyesebb hazai rovarfaj a lódarázs (Vespa crabro), fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál.
Nem minden darázs él társadalomban. Vannak ugyanis magányos darazsak. Ők termetre kisebbek, mint közösségi társaik, és fészküket elsősorban növények száraiba építik ki. A kialakított fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárvák ezekből táplálkoznak. Tavasszal felébrednek és elkezdik a fészeképítést. Ezek lehetnek 10 - 80 cm nagyságúak, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak és mindegyik sejt egy petét kap az új királynőtől. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, nagyjából július hónapra. A darazsak több utód generációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb a dolgozó nőstények száma. A dolgozók növelik a fészek nagyságát, újabb sejteket adnak hozzá, etetik a lárvákat. A darazsak csípésükkel, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberekbe is. A csípés során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, mely gyulladást okoz. A darázscsípés helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. Amennyiben a rosszullét jele mutatkozik azonnal forduljunk orvoshoz. A darázscsípés egyes emberekre nézve igen veszélyes, van akinél olyan allergiás következményekkel jár, ahol csak az orvosi segítség mentheti meg a pácienst. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázscsípés. A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekulatömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. A méreganyag toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a legmérgezőbb.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Sziki sóvirág U R L : http://dka.oszk.hu/023100/023175 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 900x1543 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |