D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1243638122.jpg
C Í M 
F ő c í m : Borz
B e s o r o l á s i   c í m : Borz
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : szekrenysor
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-03-17
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2009-05-30
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2008-05-17
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Állatvilág
M e g n e v e z é s : Országalbum
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : állatkép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon élő állat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : emlős
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : ragadozó állat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : borz
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A borz (Meles meles) a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. Hatalmas területen él Eurázsiában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, beleértve a Brit-szigeteket és Japánt, délen Vietnam jelenti az elterjedésének határát. Egész Európában elterjedt faj, kivéve a kontinenstől távolabb eső szigeteket, mint Korzika, Szardínia, Szicília és Ciprus, ahonnan hiányzik. Erdős területeket kedvel, olykor városi parkokban is előfordul. Hegyvidéken 2000 méteres magasságig fordul elő. A borz nagyjából 90 centiméter hosszú (ebből 15 centiméter a farok hossza) és 15-20 kilogramm súlyú állat. A hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények. Szőrzete igen jellegzetes mintázatú, hasa fekete, háta viszont ezüstszürke. Pofája fehér, rajta az orrától a szemén át a füléig húzódó fekete sávval. Nappal sűrű aljnövényzetű erdőkbe vonul vissza, de elsősorban nyíltabb területeken keresi táplálékát. Esetenként felkeresi a kultúrterületeket is, amely tulajdonsága miatt kártevőnek tartják. Jellegzetes mozgásáról, hangos csörtetéséről messziről felismerhető, bár óvatossága miatt ritkán látható. Alkonyat után aktivizálódik, a nappalt üregében tölti. Egyes területen - mint Szibériában és Észak-Európában - téli álmot alszik. Mindenevő, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat (madarak, rágcsálók, hüllők), magokat, erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat. Sokáig azt hitték, egyedül él, csak a legutóbbi vizsgálatok tárták fel szociális hajlamait. Kiterjedt, sokszor negyed hektáros közös üregrendszerben él egy-egy, legfeljebb 12 egyedből álló klán. Az 1,5 méter átmérőjű alvókamrák a bejáratoktól 10 méterre, a föld alatt 2-3 méterre találhatók. Vannak más rendeltetésű területek is, napozók, játszóhelyek stb. Az üregrendszert az egymást követő generációk akár évszázadokig is használhatják, gyakran még akkor is ragaszkodnak hozzá, amikor a külső környezet már nem megfelelő számukra. Az üregrendszer ez idő alatt egyre bővül, akár több hektáros hatalmas rendszerek is létrejöhetnek. A klántagok genetikai analízise elárulta, hogy közeli rokon egyedek maradnak együtt. A család vezetője a domináns hím és nőstény. Annak ellenére, hogy a vezérhím több nősténnyel is párzik, csak a főnőstény tudja felnevelni sikeresen kicsinyeit. Előnyét úgy biztosítja, hogy megöli az alacsonyabb rangúak kölykeit. Más nagycsaládban élő állattal szemben a családtagok nem segítenek be a kölykök gondozásába, viszont az üregrendszer fejlesztésében és karbantartásában igen. A klánok 50-150 hektáros, egymással alig átfedő területeken élnek, amelyet szagmintával, ürülékükkel és vizeletükkel jelölnek. A territóriumukat hevesen védik. A klánok főleg nőstényekből állnak, a fiatal hímek elvándorolnak, és addig magányosan járnak, míg nem tudnak valamely új klánhoz csatlakozni. Érdekes módon a melegebb vidékeken kisebb a klánok létszáma, sőt valahol párban, illetve egyedül is élhetnek. Téltől késő a nyárig tartó időszakon belül párzanak, de az embrió fejlődése szünetelhet, beágyazódása késhet akár 10 hónapig is. A párzás után 11-12 hónappal 2-6 kölyköt ellenek. Rendszerint februártól márciusig ellenek, majd a kis borzokat őszig nevelik. Ivaréretté 1 éves korukra válnak. A borzok maximum 16 évig élnek. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Szieszta
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 3072x2304 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn