|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/025600/025642 F á j l n é v : BALPART_0256_cr.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/025600/025642/BALPART_0256_cr_kiskep.jpg F ő c í m : Eötvös Károly B e s o r o l á s i c í m : Eötvös Károly S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-05-13 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2011-01-13 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : kép M e g n e v e z é s : A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka C í m : A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka M e g j e l e n é s : Budapest : Révai - Salamon Ny., 1905 T í p u s : életrajz M e g n e v e z é s : OSZK MEK U R L : http://mek.oszk.hu/09000/09033 T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Politikatörténet T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Pártok, politikai mozgalmak T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918 T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 20. század M i n ő s í t ő : időszak I s m e r t e t ő s z ö v e g : Eötvös Károly politikus, ügyvéd, író, publicista. Az 1883-as tiszaeszlári perben a vádlottak védője, és a per történetéről szóló könyv szerzője. Az Eötvös bárók családjával, Eötvös Józseffel és Loránddal nem állt rokonságban. Családjának politikai nézeteit a reformkor és a nemzeti függetlenség eszméi határozták meg. Középiskoláit a pápai református kollégiumban, érettségi után jogi tanulmányait két évig a pápai jogakadémián végezte. 1863-ban (a Bach-korszakban) a Habsburg-ellenes Almásy-féle összeesküvésben való részvétel miatt Komáromban vizsgálati fogságba került, de apja jóbarátja, egy komáromi ügyvéd segítségével kiszabadult. 1864-ben a kecskeméti jogakadémián áprilistól július végéig hat félévi vizsgát tett le. 1865 májusában Pesten államvizsgázott. 1872-ben a veszprémi kerület képviselőjévé választották. Csatlakozott a Deák-párthoz, 1875-ben azonban ennek Tisza Kálmánékkal, a "Balközéppel" végrehajtott fúziója miatt nem vállalt képviselői megbízást. 1876-ban négy hónap után lemondott pénzügyminisztériumi állásáról, amikor tudomására jutott a kormánynak az Ausztriával kötött közgazdasági, vám- és kereskedelmi szerződése.
1878-ban 48-as ellenzéki programmal újra képviselővé választották Veszprémben. Ettől kezdve 1899-ig, rövidebb kihagyásokkal a Függetlenségi Párt vagy az abból kivált párt soraiban politizált. 1881-ben, népszerűsége csúcspontján egyszerre húsz kerület jelölte képviselőnek, Nagykőrösön és Dunavecsén választották meg; Eötvös a nagykőrösi mandátumot fogadta el. Jelentősebb parlamenti felszólalásait az önálló magyar hadsereg mellett (Tisza Kálmán kormányát támadva) és Kossuth Lajos állampolgársága ügyében mondta el.
Irányi Dániel halála után átvette az - addig is jelentős mértékben általa irányított - 48-as Függetlenségi Párt elnökségét. 1893-ban azonban, amikor pártja nem volt hajlandó a kormány egyházpolitikai törvényének támogatására - noha ez többek között a felekezeti egyenjogúságot és a polgári házasság bevezetését irányozta elő - Eötvös lemondott az elnökségről, és huszonnégy társával kilépve megalapította a Függetlenségi Néppárttot. 1895-ben ismét tényleges vezetőként tért vissza az akkor már Kossuth Ferenc elnökölte Függetlenségi Pártba.
1899-ben végleg kilépett, független liberális képviselőként maradt tagja az országgyűlésnek. Utolsó néhány aktív képviselői évében először a Bánffy féle ellenzéki Új Pártba lépett be 1904-ben, "a nemzeti küzdelem egységes folytatásáért", majd ismét függetlenként többek között a házszabályról mondott nagyobb beszédet. Végül 1910-ben csatlakozott Tisza István új pártjához, a Nemzeti Munkapárthoz, mert ebben látta a deáki politika megújításának lehetőségét, mandátumhoz azonban ekkor már nem jutott. Eötvös Károly legismertebb és legjelentősebb közéleti tette a védelem elvállalása és véghezvitele, a megvádolt zsidók felmentésének kiharcolása volt az 1883-ban lezajlott tiszaeszlári perben. Az Európa-szerte figyelmet keltett per alapjául a Solymosi Eszter tiszaeszlári cselédlány eltűnése (1882. április 1.) után elterjedt, egy középkori babonát felelevenítő szóbeszéd szolgált, ami szerint a lányt a zsidók ölték meg, a nyakát elvágták, hogy vérét a húsvéti pászkába keverjék.
A parlamentben Istóczy Győző és Ónódy Géza képviselők által hangoztatott vádak, a zsidókkal való teljes leszámolás követelése, a dunántúli és északi megyékben kitört antiszemita zavargások légkörében a Függetlenségi Párt vissza akarta tartani Eötvöst attól, hogy vállalja a megvádolt zsidók védelmét, ő azonban eleget tett a felkérésnek. Védőtársai Funták Sándor, Friedmann Bernát és Székely Miksa voltak.
A "tiszaeszlári" per Nyíregyházán lefolytatott végtárgyalása 1883. június 20-ától augusztus 3-áig tartott, ezalatt Eötvös személyi biztonságát titkos testőrök óvták. Híres, hétórás védőbeszéde - melyben Eötvös jogtudása, megfigyelőképessége, lélektani éleslátása, alapos természettudományos konzultációi összegződtek - július 30-án reggel háromnegyed 9-től délután 4 óráig tartott. Az augusztus 3-án kihirdetett ítélet kimondta a megvádolt zsidók felmentését. 1865-ben indította meg a Veszprém című politikai hetilapot, amely szerkesztésében két éven át jelent meg. Képviselői pályájának elején a Deák-párt lapja, a Pesti Napló vezércikkírója volt, majd 1878-tól a Függetlenségi Párt lapjának, az Egyetértésnek lett vezető publicistája, 1902-től szerkesztője. E lapok megjelentették számos irodalmi művét is. Munkatársa volt emellett hosszabb-rövidebb ideig több újságnak, köztük a Pesti Hírlapnak is.
1877-ben költözött Pestre, ahol 1878-ban nyitotta meg ügyvédi irodáját, amely hamarosan a legrangosabb lett országszerte. Az 1884-es választások során, egy évvel a tiszaeszlári per után is több kerületben jelölték, de nem választották meg; ügyvédi irodája ugyanakkor komolyan fellendült. Ismert képviselőként, publicistaként és ügyvédként, majd íróként évtizedeken át, az 1880-as évektől az első világháború kitöréséig törzsasztalt tartott a budapesti Oktogonon akkor működött Abbázia Kávéház egyik sarokasztalánál. Jogászokból, újságírókból, államférfiakból, képviselőkből álló asztaltársasága, rajongói és ellenfelei is a "Vajdaként" emlegették. Ismert volt jogi tudásáról, anekdotáiról, politikai elemzéseiről, készségéről, hogy a hozzá fordulóknak tanácsot adjon.
1892-ben Kossuth Lajosnál járt Torinoban, s részletes beszámolóban írta le Kossuth helyzetét az emigrációban. A Kossuth Bizottság megbízásából 1894-ben, Kossuth halálának évében ő vásárolta meg Kossuth könyvtárát, amit a bizottság a Nemzeti Múzeumnak adományozott. Írói tevékenysége élete utolsó másfél évtizedére összpontosult, bár korábban is közölte folytatásokban elbeszéléseit, sőt versét is a Pesti Napló, az Egyetértés és a Vasárnapi Újság. 1899-től, miután végleg kilépett a Függetlenségi Pártból, írásai egyre gyakrabban jelentek meg a lapokban. Szándékában állt egészen felhagyni a politikával és csak az irodalommal foglalkozni, de ezt nem tudta megvalósítani. 1900-ban a Révai kiadó bejelentette összes műveinek 27 kötetesre tervezett kiadását: ebből 24 kötet tíz év alatt el is készült. Legfőbb műve az 1902-ben megírt és először 1904-ben megjelent A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége: ebben a művében Eötvös a tiszaeszlári per történetét, hátterét, összefüggéseit, a szereplők figuráit és életmódját, illetve saját nyomozómunkájának folyamatát írta meg. Novellasorozatai (Utazás a Balaton körül és A balatoni utazás vége), anekdotafüzérei (Gróf Károlyi Gábor feljegyzései), életrajzai (Deák Ferenc és családja), közéleti arcképei (Magyar alakok) megjelenése mellett 1915-ben bemutatták Böthök uram szerencséje című darabját is.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Bánffy Dezső báró U R L : http://dka.oszk.hu/025600/025641 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1115x1176 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |