D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : varm_torontal_098_3.jpg
C Í M 
F ő c í m : Csatád
B e s o r o l á s i   c í m : Csatád
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : A költő szobra
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-11-25
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2011-05-30
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Magyarország vármegyéi és városai
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Magyarország vármegyéi és városai
S z e r z ő : szerk. Sziklay János és Borovszky Samu
M e g j e l e n é s : Budapest : Arcanum, 2004
E r e d e t i   I S B N : 963 9374 91 1
T í p u s : lexikon
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Világirodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : emberábrázolás
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : költő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Lenau, Nikolaus (1802-1850)
V I A F I d : 36931332
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Csatád
G e o N a m e s I d : 674895
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Csatád. - 3. A költő szobra.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Nikolaus Lenau eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau német nyelven alkotó osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja. Gyermek- és ifjúkorát még Magyarországon töltötte. Budán és Sátoraljaújhelyen folytatott tanulmányai után 1819-től 1819-től Bécsben jogot, orvostudományt, filozófiát és mezőgazdaságot tanult. 1822 őszén - valószínűleg barátja, Kleyle Frigyes biztatására - Magyaróvárra ment, hogy a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetben mezőgazdasági ismereteket szerezzen. Lenau járt az órákra, egy keveset tanult is, élte a többi gazdász életét. Sokat lovagolt a Lajta partján. Bordacsra kirándult barátaival, hegedült és verseket írt. A Magyaróváron töltött rövid idő nem múlt el nyomtalanul, mert költeményeiben több helyütt felelevenednek a Mosoni-Duna, a Hanság és a Lajta képei. Lenaut nyughatatlan természete Óvárról Bécsbe vitte, itt jogot hallgatott, majd az orvosi egyemet hallgatója lett. 1827 nyarán még egyszer visszatért Magyaróvárra Kleyle Frigyeshez, akivel annak haláláig levelezett. Nyugtalan vándorélete volt, akárcsak Byronnak. 1831-ben Heidelbergbe, majd Stuttgartba utazott. Itt jelent meg első verseskötete 1832-ben ("Gedichte"). 1832-ben útra kelt Amerikába, egy esztendeig farmer volt Ohio államban, ahonnan csalódással telve visszatért. Felváltva élt Württrmbergben, illetve Ausztriában. Sophie von Löwenthaalhoz fűződő reménytelen szerelme elmélyítette kedélybántalmait, s életének utolsó hat esztendejét a döblingi pszichiátriai szanatóriumban töltötte, Széchenyivel egy fedél alatt, és ott is halt meg. Német nyelven és magyar nyelvű fordításban több kötete jelent meg. A mosonmagyaróvári Fő úton, a Lajta-híd közelében ma is áll az eredetileg barokk egyemeletes lakóház (Lenau-ház), amelynek emeletén Lenau szobát bérelt. Itt tartózkodásának emlékét óvári tisztelői 1877-ben a weidlingi temetőben lévő síremlékről másolt domborművel örökítették meg. A város 1965. október 8-án a Nemzetközi Lenau Társaság (alakult 1964-ben Stockerauban) mosonmagyaróvári ünnepélyes közgyűlése alkalmával márványtáblát helyezett a dombormű alá. A vár belső udvarában látható Lenau szobra és az a kőpad, amelyen a hagyomány szerint üldögélni szokott. Lenau műveinek hangját a világfájdalom és a melankólia határozza meg. Tájköltészetében új, expresszív nyelvet talál. Jelentős politikai lírája, mely kora szabadságeszméinek kifejezője. Hatott rá a magyar zene és népköltészet. Az ország tájainak és életképeinek ábrázolásával ő fedezte fel a Magyarországot a világirodalom számára. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Népies szerb és oláh munkák : (Grünbaum Vilmos gyűjteményéből)
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Vende Ernő, Somfai János: Irodalom, tudomány és művészet
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 600x382 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn