|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/029600/029612 F á j l n é v : 11541631.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/029600/029612/11541631_kiskep.jpg F ő c í m : a pók tízóraija B e s o r o l á s i c í m : Pók tízóraija S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Mohácsi U t ó n é v : Elvira I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : elvi E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-09-22 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2011-04-26 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Inda fotó M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Inda fotó C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon élő állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : csáprágós ízeltlábú M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : pók M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rovar M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kérész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : A pókok életmódja és vadászati technikája - Annak ellenére, hogy ragadozók, változatos életmódot folytatnak. Az esetek többségében a zsákmányszerzési módjuk meghatározza, hogy mit ejthetnek el. Így a hálókészítő pókok ritkán kapnak el hernyót, és a karoló pókok (akik lecsapnak az áldozatukra) gyakrabban fognak maguknak méhet és pillangót, mint más rovart. Egyes fajok kizárólag egyetlen élőlényre vadásznak, mint például a kalóz pókok, amelyek más pókokat fogyasztanak. A Bolas (labdás) pókok szex feromonokat termelnek, hogy hím molylepkéket foghassanak maguknak. Sok pók faj létezik, és ezek vadászati stratégiája is eltérő. Ennek ellenére mindegy, hogy rovart, halat, kisebb emlősöket, vagy madarat tekintenek zsákmánynak, az biztos, hogy ha kapcsolatba kerülnek, a pók marni fog.
A harapás először is fájdalmat és mechanikai roncsolódást okoz a szövetekben, ami, minél nagyobb a pók, annál súlyosabb. Másodsorban mérget is befecskendezhetnek a csáprágókon keresztül. Az özvegypókok idegmérget fecskendeznek be, ami szétterjedve a szervezetben befolyásolja az életfunkciókat. Megint más mérgek a harapás közelében lévő szövetek elhalásához vezetnek. A barna remetepók által termelt nekrotoxin a sejthártyák degradálódását idézik elő. A nagyobb testű áldozatok, amelyek nem pusztulnak el a csípés után, még hosszú ideig viselni fogják a testükön a harapás jegyeit: a nagyméretű léziós nyomokat.
Habár a pókok többsége nem folytat növényevő életmódot, egyes fajok növényekkel is táplálkoznak, illetve némelyek, mint az Anyphaenidae, Corinnidae, Clubionidae, Thomisidae és a Salticidae családok tagjai, növényi nektárt is fogyasztanak. Egyes pókok tölcsér alakú, míg mások spirális, kerek alakú hálót szőnek. Maga a háló lehet ragadós, illetve bolyhos-vattaszerű. A hálók többsége a vertikális, míg kisebb hányada a horizontális síkban feszül ki. A vízszintesen kifeszített hálók felett szabálytalan gubancokat lehet találni. Ennek célja nem más, mint a repülő rovaroknak a lenti hálóba való juttatása, továbbá védi a pókot a levegőből lecsapó ragadozóktól, mint például a madaraktól.
Miután a háló elkészül, a pók a hálón vagy annak közelében várakozik, hogy egy rovar beleessen. A becsapódást a hálón tovaterjedő rezgések lévén észleli.
Nem minden pók használ hálót a zsákmány elejtéséhez. Egyesek jól elrejtett járatukból előtörve csapnak le áldozatukra, míg mások, mint a farkaspók, lerohanják azt. A hálóvető pókok a kettőt egyesítik. Ez a pók egy kis hálót sző, amelyet az elülső lábai között kifeszít. Ezután várja, hogy leendő zsákmánya elhaladjon mellette, majd hirtelen rádobja azt. A vízipók nem a préda elfogására használja hálóját, hanem azt módosítva búvárharangot készít belőle. (Forrás: Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Nyugat-Európában már nagyrészt kihalt kérészek (a tiszavirágok) násztánca, a "tiszavirágzás" az egyik legérdekesebb természeti látványossága Szolnoknak. A rovar rajzásához köthető a Tisza-parkban 2008. augusztus 26. és augusztus 31. között megrendezett Tiszavirág fesztivál. A kérészek igen ősi eredetű rovarok, a repképes rovarok ma élő legősibb formáját jelenítik meg. Így testfelépítésük eredete valahol az ősrovarok (pl. Ezüstös pikkelyke) és a szitakötők és csótányok közötti szerveződési-történeti szinten áll. A felső-Devon időszakból, skóciai kovakőrétegekből (chert) ismertek hozzájuk hasonló rovarok kövületei. A lárvák 3-4 évig fejlődnek az adott folyó partfalában, a víz felszíne alatt, majd közismert módon igen rövid ideig léteznek a kifejlett rovar (imágó) állapotában, mivel párzást követően elpusztulnak. Szárnyaik nem igazán hatékony repülőszervek (mivel nincs is erre nagyon szükségük azon pár óra alatt, mikor használják), funkciójuk felveti annak lehetőségét, hogy a szárny eredetileg mint ivari bélyeg jelent meg és fejlődött később mozgásszervvé. A lárvák rejtett életmódja lehet a magyarázata annak, hogy az ismétlődő tiszai cián-és fémszennyezések nem érintették eddig megfigyelhető mértékben a kérészek állományát. Hosszú ideig csak a Tisza folyó mentén tapasztalták a "tiszavirágzást", az utóbbi évben a Rábán is újra megfigyelték. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Mohácsi Elvira: pók és tízórai U R L : http://dka.oszk.hu/029600/029608 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1024x669 pixel L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Rónay Zoltán |