D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 12571747.jpg
C Í M 
F ő c í m : Harmóniában a természettel ;)
B e s o r o l á s i   c í m : Harmóniában a természettel ;)
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Nagy
U t ó n é v : Alexandra
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-10-30
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2011-07-31
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
M e g n e v e z é s : Növényvilág
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.5
T É M A 
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Természetjárás, hegymászás
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Növénytan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : növénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : fa
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Őrségi Nemzeti Park
M i n ő s í t ő : intézmény
T á r g y s z ó : nemzeti park
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : lakóépület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Farkasfa
G e o N a m e s I d : 3044669
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Szentgotthárd
G e o N a m e s I d : 3044669
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Faház
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Sokan Farkasfát az Őrség részének tekintik, ami földrajzilag és jellegét tekintve igaz is. Neve azonban nem szerepel a gyepű őrzésére rendelt és kiváltságokkal ellátott községek között, szervezetileg tehát nem tartozik az őrvidékhez. Környezete a régmúlt időkben is lakott volt, tanúi ennek a déli határában levő halmok, amelyeket az emberek Török-dombként emlegetnek. Keletkezésük azonban jóval korábbi időkre tehető, talán még a római kornál is régebbiek. Jelenlegi alapismereteink szerint a települést a szentgotthárdi ciszterci apátság alapította az 1200-as években. A kis majorság feladata az apátság déli területeinek művelhetővé tétele és vigyázása volt. Nevét a Farkas nevű majorgazdától nyerte. Mások szerint az itt tanyázó farkasokról nevezték Farkasfalvának. A kis majorból virágzó település lett. Amikor először történik említés róla, 1350-ben már bírója van. Ekkor egy földesúri per kapcsán kap idézést Finta bíró és Gergelyi János. Zsigmond 1391. december 19-én kelt adománylevelében a Széchy családnak adományozta az apátság kegyúri jogát, ami a jobbágyok terheinek növekedésével járt. Mindezek ellenére a falu tovább gyarapodott. 1548-ban már Alsó és Felső-Farkasfa néven említik. A rajta áthaladó Kanizsa - Fürtesfeldi útvonalon harmincadvámot szedtek (a mai híd környékén.) A felduzzasztott patakon két kőre járó malom épült. A portyázó török lovasok idáig is elszáguldoztak, ennek következtében 1583-ban Alsó-Farkasfa teljesen elhagyott hely. A háborús időkben a falu jobbágyai közül többen katonáskodtak a gotthárdi várban. 1599-ben Mogyorósi János és Lukács Mihály. Szentgotthárdi János vezetésével 1646-ban a malom gátjától nem messze árkot ástak a falu védelmében a török lovasok ellen. Érdekessége a dolognak, hogy ekkor már több, mint két évtizede hódoltatták és török ura is volt. Kétfelé fizetett adót. Az 1664-es szentgotthárdi csata után a visszavonuló török fosztogatott és gyújtogatott. A helyreállítás nagy terheket rótt a maradókra, így aztán volt, aki megpróbált megszökni előle. Így tett Varga Tót István 1686-ban, akiért elfogása után ismerőseinek kellett kezességet vállalni. A Thököly-felkelés idején újból megjelentek a török segítőcsapatok, majd a Rákóczi szabadságharc idején sanyargatták a falut a kurucok és a labancok is. Az első népszámláláskor 1785-ben 385 személyt írtak össze a faluban, igaz, közben visszatértek a ciszterciek. Lassan magához tért az ekkor Farkerstorffnak nevezett település, amelyet a történelem viharai már nem tépáztak meg annyira, mint korábban. Még a Rákosi-korszak szomorú eseményéről kell megemlékeznünk. A farkasfai összesküvés néven megrendezett ÁVH-s perben több farkasfait is halálra vagy többéves börtönbüntetésre ítéltek. (1951-53 között) A községet 1970-ben közigazgatásilag Szentgotthárdhoz csatolták. Ma jeles egyesületei közé tartoznak: az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és az évtizedek óta a megyei II. osztályú bajnokságban szereplő labdarúgó csapat. (Forrás: farkasfa.net3.hu)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Nagy Alexandra: "Szelim-lyuk"
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Rónay Zoltán