D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 7797717.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/029800/029854/7797717_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : alperes potyázó a csiga riksán avagy a maffiózó háztűznézőben
B e s o r o l á s i   c í m : Alperes potyázó a csiga riksán avagy a maffiózó háztűznézőben
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Mohácsi
U t ó n é v : Elvira
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : elvi
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-08-26
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2008-05-12
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
M e g n e v e z é s : Állatvilág
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : állatkép
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon élő állat
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : puhatestű
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : csiga
 M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Ároktő
 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Az éti csiga (Helix pomatia) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjéhez, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjához tartozó faj. Őshonos a következő országokban: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országok. Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban. Az éti csiga nem szerepel Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Az Európai Unió egyik természetvédelmi iratában ez a faj is benne van. Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt farmokon tenyésztik. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették. Az éti csiga télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga körül. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. A pete nagysága 8,6 × 7,2 mm. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Magyarország területén jelenleg 26 meztelencsiga faj él és ebből 10 faj kertészeti károsító lehet. Nedvességkedvelő állatok. Hímnősek, tehát minden egyed képes a tojásrakásra. A hasukon nyálelválasztó mirigyek vannak, és a mirigyek által kiválasztott nyálkaszalagon haladnak előre. Érzékszerveik viszonylag fejletlenek, de a fényviszonyok változására érzékenyen reagálnak, fénykerülő állatok. A fej hasoldali részén erős rágó szájszervük van, mellyel széles rágásnyomot hagynak. Elsősorban a nedvdús terményeket kedvelik (burgonya, répa, káposzta, tök, eper), de más zöldségeket és gyümölcsöket is megrágnak, sőt a cukrot és a húst is megeszik. (Forrás: kertbaratbolt.hu)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : kallojazmin: A meztelen csiga,akinek már semmije sincs
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1024x764 pixel
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Rónay Zoltán