|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/029900/029956 F á j l n é v : 9303667.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/029900/029956/9303667_kiskep.jpg F ő c í m : lepke lábacska B e s o r o l á s i c í m : Lepke lábacska S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Mohácsi U t ó n é v : Elvira I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : elvi E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-09-20 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2010-09-12 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Inda fotó M e g n e v e z é s : Állatvilág M e g n e v e z é s : Inda fotó C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : állatkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon élő állat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : rovar M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : lepke M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fatetű M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Biztosan kapaszkodott, csak a lába maradt, de már szemet vetett rá egy tetű... I s m e r t e t ő s z ö v e g : A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendjébe tartoznak. Legközelebbi rokonaik a tegzesek, de a lepkéket azoknál jóval fejlettebbeknek tekinthetjük. Mintegy 150 000 fajukat írták le; ezek közül a Kárpát-medencében körülbelül 3500 faj él. Az ide sorolt rovarok egy részére a molyok (vagy molylepkék) elnevezést használják. ... A hernyók elsődlegesen szárazföldiek. Általában növényi anyagokkal táplálkoznak, tehát növényen vagy növényben élnek. A növényt kívülről rágják, vagy szárban, levélben "aknáznak" - egyes, kis testű fajok teljesen a levélben fejlődnek ki, úgy, hogy az alsó és felső epidermiszt is érintetlenül hagyják. Akad néhány avarral táplálkozó faj, sőt hangyákkal együtt élő, ragadozó, levéltetveket pusztító hernyók is ismeretesek. Sok faj hernyója egy-egy tápnövényre specializálódott. A fiatal hernyók az átalakuláshoz gyakran gubót, bábot szőnek. A bábot némely fajok egy-egy szállal valamilyen növényhez erősítik, a legtöbb azonban a talajban, fakéreg vagy kövek alatt alakul át. A különböző idő elteltével kikelő kis hernyók legtöbbjének első tápláléka az üres peteburok, majd 2-12 vedlés után érik el a megfelelő méretet. Egyesek pár hét alatt kifejlődnek, míg főleg a hegyekben élő fajok akár két évet is élnek a bábozódásig. Egyes hernyók különböző anyagokból házat vagy zsákot készítenek testük védelmére, és abban élnek. Bizonyos fajok, mint például vízlepkék (Nymphulinae nemzetség) hernyói a tegzesekhez hasonlóan a víz alatt élnek. Számos lepke (imágó) kiválóan idomult környezetéhez úgy, hogy felvette annak színezetét, illetve valamilyen, az adott környezetben gyakori vagy jellemző tárgyat, élőlényt utánoz. Egyes lepkék olyan színűek, mint az a fatörzs, amelyen pihenni szoktak, mások fullánkos hártyásszárnyúra, falevélre stb. emlékeztetnek - a feltűnő pápaszemes lepkék szemfoltjai például ragadozó madár szemére. Egyes fajok nappal, mások éjszaka repülnek. A nappali lepkék többsége élénk színű, az éjszakaiak viszont többnyire barnásszürkék. Az imágók pödörnyelve csak folyadék (érett gyümölcsök, harmatcseppek, virágok nektárja, fák kicsorduló nedve stb.) felszívására alkalmas. Némely fajok ürülékre vagy rothadó, erjedő anyagokra specializálódtak. Sokuk imágója egyáltalán nem táplálkozik. Több családjukban mezőgazdaságilag is jelentős növény-, ill. raktári kártevők találhatók. ... A lepkék rendszertanát távolról sem tekinthetjük véglegesnek; a molekuláris biológiai kutatások valószínűleg teljesen át fogják rajzolni az egészet. Nagyon valószínű, hogy ősi formáik a megnyúlt szárnyú lepkék, amelyek két szárnypárjának alakja és erezete is hasonló. Főleg a régibb rendszertanokban két nagy csoportra, a kis- és nagylepkékre (Microlepidoptera és Macrolepidoptera) osztották őket. (Forrás: Wikipédia) I s m e r t e t ő s z ö v e g : A tetvek (Phthiraptera) a rovarok (Insecta) legnagyobb olyan csoportja, amely kizárólag élősködő (parazita) fajokból áll. A fejtetű (Pediculus humanus capitis), vagy más néven hajtetű, emberen élő obligát ektoparazita (a bőr felszínén élősködő növény vagy állat). Valamennyi tetűfaj madarak vagy emlősök ektoparazitája. Szinte minden madárfajon él egy vagy inkább több tetűfaj, ugyanakkor az emlősök néhány rendje (rovarevők, denevérek, cetek) teljesen mentes a tetvektől. Sok fajuk erősen gazdaspecifikus, tehát csak egyetlen gazdafajon fordulhat elő, mások számos különböző gazdafajon is élhetnek. Mivel szárnyatlanok, általában közvetlen testi érintkezéssel fertőznek. Legtöbb fajuk ivarosan szaporodik (kevés faj szűznemzéssel), petéiket - a serkéket - cementáló anyaggal rögzítik a gazdaállat szőrére vagy tollára. A petéból kikelő lárva (=nimfa) 3 vedlés során fejlődik és alakul át kifejlett állattá. A tetvek többféle módon károsítják gazdaállataikat: mechanikai kárt okoznak, például a tolltetvek lelegelik a tollazat finom piherétegét, és ezáltal rontják a hőszigetelő képességét, a vérrel táplálkozó fajok vérveszteséget okoznak, kórokozó vírusokat, baktériumok, sőt, férgeket közvetíthetnek a gazdaegyedek között. Az ember egyik tetve, a ruhatetű például a kiütéses tífusz és a visszatérő láz kórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti.
A tetves állatok (és köztük emberek) számos különböző módon védekeznek. Elterjedt védekezési mód a vakaródzás, tollászkodás, kurkászás. A nehezen elérhető testtájak (például madaraknál a fej és a nyak) tetvetlenítésében értékes lehet a fajtársak segítsége. Sok madár és emlős állat fürdik vízben, porban, sárban, vagy éppen napfényben, ez is hatékony védekezés lehet. A madarak farktőmirigyük váladékával kenik be tollazatukat, ez nemcsak vízhatlanná teszi a tollazatot, de mikróbák és rovarok elleni hatóanyagokat is tartalmaz. Végül sok állat a külvilágból szerzett kémiai hatóanyagokat is használ tollazat vagy szőrzete ápolására. Sok madár "hangyázik", vagyis hangyabolyba ülve hangyasavval kezeli tollazatát. Szintén sok madárfaj épít be rovar-reppellens hatású, aromás növenyeket a fészkébe, vagy olykor ilyenekkel kenegeti tollazatát. A vért szívó állatok (köztük a szívótetvek) vérszíváskor fehérje hatóanyagokat juttatnak a sebbe, ez ellen az állatok immunválasszal védekezhetnek. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Mohácsi Elvira: Hapcii | Lepkeszárny U R L : http://dka.oszk.hu/029900/029931 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1011x1136 pixel L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Rónay Zoltán |