Racsko Réka: A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei : A humántőke szerepe és a támogató rendszerek [DKA metaadatok]

K é p a l á í r á s : Racsko Réka előadása (Networkshop 2014.04.24.)

N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI KULTÚRA JELLEGZETESSÉGEI: A HUMÁNTŐKE SZEREPE ÉS A TÁMOGATÓ RENDSZEREK Racsko Réka Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi Doktori Iskola, Elektronikus tanulási környezetek alprogram 2.évfolyam napjaink problémája nem az, hogy a kívánt információ létezik, hanem az, hogy képesek vagyunk-e megtalálni és okosan használni. Magyar Gábor In: KISZL Péter , A jövő információbrókerei: könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozói tevékenységre. Információból üzleti érték. MIBE, Budapest 2006. p. 67 http://m5.paperblog.com/i/63/639063/digital-stress-time-to-join-the-slow-tech-mov-L- RRxLB9.jpeg Tartalom 1. Trendek 2. Információs túlterhelés 3. Digitális stressz 4. A fogalmi szintek (információs műveltség, digitális műveltség, digitális kompetencia) 5. A megoldás alternatívája: PIM (Personal Information Management) 6. Fejlesztési alternatívák-szervezetek 7. Digitális állampolgárság 8. Konklúziók A VILÁGHÁLÓ az információs fekete lyuk Már elértük a világ végtelen információit? http://www.flowtown.com/blog/have-we-reached-a-world-of-infinite-information?display=wide Az információtermelődés számokban 2012 2013 http://www.siliconrepublic.com/new-media/item/33702-what-happens-on-the-internehttp://mashable.com/2012/06/22/data-created-every-minute/ http://www.labnol.org/internet/periodic-table-of-the-internet/5420/ AZ ÚJ TÜNETEGYÜTTES információs túlterhelés információs túlterheltség FOMO-szindróma INFORMATION OVERLOADING Az információs túlterhelés információbőség a hálózatot immár nem az információ megkeresésének nehézsége, vagy az információk hiánya, hanem az információbőség jellemzi. a jelenség sokszor észrevétlen marad közléskényszer (FOMO-szindróma) nincs egyetlen elfogadott definíciója Sennye Pongrácz-Kokas Károly: Könyvtárak a hálózaton. idézi Koltay Tibor: Az információs túlterhelés és az információs műveltség http://www.gfktechtalk.com/2011/06/14/pictures-tell-a-thousand-data-points-infographics/ http://www.fastcom pany.com/1502131/ america-hungry- need-data Digitális stressz Digitális detoxikáló http://www.mnn.com/health/fitness-well-being/stories/digital-stress-and-your-brain-infographic William Badke szerint az információs túlterhelés világában, az információs műveltségnek megvan az ereje ahhoz, hogy megtanítson bennünket az információk megfelelő kezelésére. BADKE, W.: Information overload? Maybe not. = Online, vol. 34, no. 5, 2010. p. 52-54 MEGOLDÁS: AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG a fogalmak tisztázása A kommunikációs képességek konstellációja Forrás: Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p. 18. http://www.uis.unesco.org/Library/Documents/wp08_InfoLit_en.pdf Information literacy Paul Zurkowski, 1974. információs műveltség információs kultúra információs írástudás információs kompetencia információs készség információs jártasság Forrás: Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 11. Az információs műveltség Kiterjed az információ minden formájára, Az egész életen át történő tanulás korában minden korosztály számára fontos, tehát hatóköre az általános iskolától az időskorig terjed, mivel mindenki használ információkat (CILIP 2009). A digitális írástudás eladhatóbb, mint az információs műveltség, viszont jól kell definiálnunk, használva a műveltség szót. (Koltay) Az információs műveltség modelljei ACRL 2000 (Association of College and Research Libraries) modellje Az információs műveltség és kompetencia követelményrendszere a felsőoktatásban: felismerés, keresés, értékelés, használat és etikai/jogi kérdések. Big6 modell 1. a feladat meghatározása, 2. információs stratégia választása, 3. keresés, hozzáférés, 4. az információ hasznosítása, alkalmazása, 5. szintézis, 6. értékelés. 5A modell Asking ? kérdezés, Accessing - hozzáférés a releváns információkhoz, Analyzing - a keresett információk elemzése, Applying - az információk alkalmazása a feladatmegoldásban, Assessing - a végeredmény értékelése a folyamatban. Az információs műveltség hét arca modell: 1. az IT fogalma az IKT használatának készsége. 2. információs források és használatuk, 3. az információ problémamegoldó használata új szituációkban, döntéshozatalban, 4. információs kontroll menedzsment, 5. ismeretszervezés a hasznosítás szempontja, 6. ismeretek tágítása: új ismeretekké alakítás, 7. bölcsesség: az alkalmazás személyes garanciája. Információs műveltség fogalma Ideális állapot Információs műveltséggel rendelkezik az, aki tudatában van annak, mikor és miért van szüksége információkra tudja, hol találja meg és hogyan értékelje tudja, hogyan hasznosítsa és kommunikálja etikus módon az információt. Chartered Institute of Library and Information 2005 (Chartered, 2006, 139.) Digitális írástudás Gilster (1997) majd, Allan Martin (2006) meghatározza a digitális írástudás fogalmát. Tudatosság, beállítódás és képességek olyan együttese, amely lehetővé teszi, hogy: - megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, integrálására, értékelésére és szintetizálására, - továbbá új tudás és a médiamegnyilvánulások létrehozására - valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk és reflektáljunk erre a folyamatra. Mindezt specifikus élethelyzetekben kontextusában tesszük, annak érdekében, hogy konstruktív tevékenységek váljanak lehetővé. A digitális írástudás megszerzésének képessége két részből tevődik össze: az elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából. Gilster, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997. FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK Nemzetközi szervezet, projektek NFIL National Forum On Information Literacy A Nemzeti Fórum az információs műveltségért 1989-ben jött létre az American Library Association (ALA) Elnöki Bizottsága ajánlásai alapján információs műveltség szolgálatában. Az oktatási, a könyvtári, és az üzleti vezetők kijelentették, hogy nincs más változási lehetőség az amerikai társadalomban estében, mint az információs korban való megjelenés kihívása. Ma: az információs műveltség egy robusztus szervezete 93 + nemzeti és nemzetközi szervezet dolgoznak együtt a különböző szinteken, A kritikus, 21. századi oktatási és munkaerő-fejlesztés koncepció terjesztése érdekében a társadalom minden szegmensében. http://infolit.org/ Október- az információs műveltség hónapja Barack Obama 2009-től az októbert a nemzet információs műveltségi hónapjának nyilvánította egyik kiáltványában: a modern demokratikus társadalom működéséhez nélkülözhetetlenek a tájékozott és művelt állampolgárok. Fókusz: információs műveltségnek az oktatásban és a demokráciában játszott szerepe Hasonlóságot mutat az információs műveltségről és az élethosszig tartó tanulásról szóló Alexandriai Kiáltvánnyal (2005). Forrás:http://kithirlevel.hu/index.phpkh=az_informacios_muveltseg_honapja _--_oktoberig_meg_a_mi_konyvtaraink_is_felkeszulhetnek http://www.whitehouse.gov/the_press_office/Presidential-Proclamation- National-Information-Literacy-Awareness-Month%29 http://archive.ifla.org/III/wsis/BeaconInfSoc.html%29 http://easybib.files.wordpress.com/2012/10/information-literacy_awarenessmonth.png The Framework for 21st Century Learning - A 21. századi tanulás keretrendszere Egyesült Államok K12 korosztály Minden diáknak az Egyesült Államokban szüksége van 21, századi készségekre és képességékre. 3R: Angol, olvasás vagy nyelvi művészet, a matematika, természettudomány, idegen nyelvek, az állampolgári ismeretek, a kormány, a gazdaság, a művészetek, a történelem, és földrajz 4 Cs: a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás, a kommunikáció, az együttműködés, és a kreativitás és az innováció. http://www.p21.org/ Az Open University iKnow (Information and Knowledge at Work) projekt Cél: feltárja és megfogalmazza a 21. századi munkahelyeknél fontos információs műveltségi készségeket. A projekt során először hat alapvető kompetenciát határoztak meg: 1. a hatékony információkeresés képessége, 2. annak megértése, hogyan találhatjuk meg gyorsan és hatékonyan az információt, 3. miként mérhetjük a megtalált információ minőségét, 4. hogyan kezelhetünk nagy mennyiségű információt, 5. hogyan tegyük ezt jogszerűen a munkahelyen, valamint 6. miként legyünk naprakészek az információk segítségével. Koltay Tibor: iKnow: információs készségek a 21. századi munkahelyen http://kithirlevel.hu/index.php?kh=6_informaciokeresesi_kompetencia_a_munkahelyen Project Information Literacy Hallgatók motiválása az információkeresésben Egyesült Államok Nyugat-Washingtoni Egyetem - Western Könyvtár A szaktanszékekkel közösen kínálnak információs műveltségi kurzusokat. Ezek egy része a hallgatók tanulmányainak elejére esik, így a kutatás módszereibe vezet be, míg mások éppen a tanulmányok zárásához kötődnek. Az ACRL-nek a felsőoktatási információs műveltségi készségekről szóló útmutatója régóta kiindulópontja a kurzusoknak. A könyvtár saját igényeihez igazította ezt a keretrendszert, kettébontva azt alsóbb és felső évfolyamok számára. Több mint 12 éve kínálják bevezető kurzusukat, folytonosan változó néven és tartalommal, de alapvetően azzal a céllal, hogy megtanítsák a hallgatókat az információkeresés alapjaira, szembesítve őket a könyvtár és az internet kínálta lehetőségekkel. Dánia és a digitális írástudás helyzete világhírű IT infrastruktúra DE: az információ kritikai és innovatív használatában lemaradtak Több tanulmány is rámutat: tévedés, hogy a diákok bánni tudnak az IT-médiával és platformokkal. Feladat: célratörően kell kialakítani a kritikai, kreatív és szelektív kompetenciáikat, és gyakorolniuk kell a gimnázium minden osztályában. A hagyományos gimnáziumi könyvtárakat és tanulási központokat át kell alakítani az iskola digitális forrásközpontjává, az ott dolgozó könyvtárosoknak pedig részt kell venniük a kompetencia-fejlesztésben Murányi L. A dán közoktatás a digitális írástudás felé http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_diakokat_es_a_konyvtarosokat_is_tanitani_kell_az_informacios_muveltsegre Magyarország A kerettanterv - kimaradó információs műveltség Az informatika tantárgy lecsökkentett óraszámában nem lehetséges az előírt tartalmak megtanítása, a begyakorlásról és készséggé válásról, a kreatív, egyéni alkalmazásról nem is beszélve. A tanterv konkrét óraszámot ír elő a tantárgyon belül a könyvtári informatikára is,de a helyzet csak akkor megoldott, ha az iskola a szabadon felhasználható 10%-os időkeretéből további óraszámokat biztosít. (esélye: csekély) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet előírja a Könyvtárpedagógiai program elkészítését, ennek megvalósulása -- így a könyvtárhasználati oktatás, a könyvtár, az információs műveltség kialakítása -- háttérbe szorulhat. Komoly hátrányba kerülnek leendő munkavállalóként is a diákok, hiszen olyan tudások, készségek, képességek fognak így hiányozni, ami már ma is alapvető elvárás a munkaerőpiacon. A legnagyobb gond: a szakiskolákban - egyáltalán nincs informatika és irodalmi oktatás, így könyvtárhasználati képzés sem! http://kerettanterv.ofi.hu/ Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 digitális ökoszisztéma Pillérek digitális infrastruktúra digitális kompetenciák digitális gazdaság digitális állam Horizontális tényezők eBefogadás K+F+I biztonság Forrás: http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia% 202014-2020.pdf Pillérszerkezete Az IM megjelenése a NAT-ban NAT 1995 a közös követelmények között a kommunikációs kultúra alatt általában, mindenfajta információhordozóra kitérve fogalmazza meg az IM-hez kapcsolódó célokat NAT 2003 Kiemelt fejlesztési feladatok között már ugyanezt a területet Információs és kommunikációs kultúraként nevezi meg, mely jobban hangsúlyozza az információval való önálló munka központi szerepét. Itt ugyan már erősödik a média és az IKT jelenléte, de a célok még komplexen az információhoz kapcsolódnak. NAT 2007 A kiemelt fejlesztési területek között egyáltalán nem szerepel az információval való munka semmilyen formában. Helyette a kulcskompetenciák között megjelent a Digitális kompetencia, mely az IM által hangsúlyozott fejlesztendő területeket kizárólag az IKT eszközökhöz kapcsolja. NAT 2012 A technikai túlsúly tekintetében nem szakít a korábbi tendenciákkal, ugyanúgy a technikai eszközöket emeli ki a bennük rejlő tartalommal, információval szemben A Médiatudatosságra nevelés önálló fejlesztési területként való bevezetése tovább darabolja a területet, ezzel pedig a komplex IM fejlesztés ellen hat. Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 20 alapján A digitális (IKT) kompetencia rendszere- DIGCOMP 2013 Ferrari, Anusca (2013) Punie, Yves-Brecko N., Barbara DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe. Report EUR 26035. Joint Research Centre. Személyes információszervezés Personal Information Management DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ISTE Standard http://cff.wiki.cvsd.k12.pa.us/file/view/Resized_NETSS_graphic_web12- 07.jpg/155922641/Resized_NETSS_graphic_web12-07.jpg http://www.openworldlearning.org/wp-content/uploads/2013/01/ISTE-Nets- Graphic.png Digitális állampolgárság kompetenciamodellek ISTE-Ribble -2011 digitális hozzáférés digitális műveltség digitális kommunikáció digitális felelősség digitális etikett digitális biztonság digitális kereskedelem digitális jog digitális egészség és közérzet ELTE PPK ITOK Digitális Állampolgárság modell 2013 kommunikáció hozzáférés eszközhasználat digitális egészség digitális én-megjelenítés digitális együttélés értékteremtés produktivitás időgazdálkodás tartalom-menedzsment Ollé-Lévai, 2013 A digitális kor embere úgy tud boldogulni, ha mestere lesz információnak. C. Stern (2003) igazgató National Research Council/ NationalAcademy of Sciences Konklúzió A probléma nem az, hogy túl sok információ áll rendelkezésre, hiszen társadalmunkat az információ mozgatja, így nem lehet belőle túl sok. A kihívás inkább az, hogy hatékonyan használjuk az információt. NEYLON, C.: It's not filter failure, it's a discovery deficit. Serials: The Journal for the Serials Community, 2011, 24.1. p. 21-25 idézi Koltay 52 Irodalom ACRL (2000). Association of College and Research Libraries. Information literacy and competency standards for higher education http://www.ala.org/ala/mgrps/divs/acrl/standards/informationliteracycompetency.cfm Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p. 18. CILIP (2009). Chartered Institute of Library and Information Professionals. An introduction to information literacy http://www.cilip.org.uk/get- involved/advocacy/information-literacy/pages/introduction.aspx Digital Literacy - the evolution of the 21st century Literacies (eLearningPapers No.12 February 2009) http://www.elearningpapers.eu/?page=home Digitális műveltség Európában In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 6. szám. Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 11. Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 20 alapján European Commission Information and Communication Technologies. Work Programme 2009-10. (Agreed by ICT Programme Committee) http://cordis.europa.eu/fp7/ict/ Ferrari, Anusca (2013) Punie, Yves-Brecko N., Barbara DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe. Report EUR 26035. Joint Research Centre Gilster, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997 Herzog Csilla (2012): A médiaműveltség és a médiahasználat vizsgálata a 14-18 éves tanulók körében. SzTE. BTK. Neveléstudományi Doktori Iskola. PhD-értekezés. ICT Digital Literacy. Policies and White Papers http://www.ictliteracy.info/Policies-WhitePapers.htm ICT Digital Literacy Skills Assessment http://www.ictliteracy.info/ICT-Assessment.htm Az információs műveltség és kompetencia követelményrendszere a felsőoktatásban. In: Csík Tibor (szerk) Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2006. 84-96 http://www.opkm.hu/download/ImOk Koltay Tibor: iKnow: információs készségek a 21. századi munkahelyen Koltay Tibor (2007a): Információs műveltség: fogalmak, mítoszok, kommunikáció In: Iskolakultúra, 11-12. sz., 121. p Murányi L. A dán közoktatás a digitális írástudás felé http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_diakokat_es_a_konyvtarosokat_is_tanitani_kell_az_informacios_muveltsegre Stanford's Key to Information Literacy http://skil.stanford.edu/intro/research.html Sundin, O. (2008). Negotiations on information seeking expertise: a study of Web-based tutorials for information literacy. Journal of Documentation, Vol. 64, No. 1, 24-44. http://www.flowtown.com/blog/have-we-reached-a-world-of-infinite- information?display=wide http://www.gfktechtalk.com/2011/06/14/pictures-tell-a-thousand-data-points- infographics/ http://www.fastcompany.com/1502131/america-hungry-need-data http://www.mnn.com/health/fitness-well-being/stories/digital-stress-and-your-brain- infographic http://archive.ifla.org/III/wsis/BeaconInfSoc.html%29 http://cff.wiki.cvsd.k12.pa.us/file/view/Resized_NETSS_graphic_web12- 07.jpg/155922641/Resized_NETSS_graphic_web12-07.jpg http://easybib.files.wordpress.com/2012/10/information- literacy_awarenessmonth.png http://kerettanterv.ofi.hu http://kithirlevel.hu/index.php?kh=az_informacios_muveltseg_honapja_-- _oktoberig_meg_a_mi_konyvtaraink_is_felkeszulhetnek http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1 ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%202014-2020.pdf http://www.labnol.org/internet/periodic-table-of-the-internet/5420/ http://mashable.com/2012/06/22/data-created-every-minute http://www.openworldlearning.org/wp-content/uploads/2013/01/ISTE-Nets- Graphic.png http://www.siliconrepublic.com/new-media/item/33702-what-happens-on-the- internet http://www.uis.unesco.org/Library/Documents/wp08_InfoLit_en.pdf http://www.whitehouse.gov/the_press_office/Presidential-Proclamation-National- Information-Literacy-Awareness-Month%29 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! RACSKO RÉKA RACSKO@EKTF.HU A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2- 11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar