D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/030300/030374 F á j l n é v : egyhaz.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/030300/030374/egyhaz_kiskep.jpg F ő c í m : Egyház a tudástársadalomban B e s o r o l á s i c í m : Egyház a tudástársadalomban E g y é b c í m : Bevezetés M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : Csaba I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2014-10-15 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2005 A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : SlideShare C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial 2.5 T é m a k ö r : Számítástechnika, hálózatok A l t é m a k ö r : Internet használat T é m a k ö r : Vallás, egyház A l t é m a k ö r : Vallástörténet T é m a k ö r : Könyvtártan, információtudomány A l t é m a k ö r : Könyv- és írástörténet T á r g y s z ó : vallás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : egyház M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : egyháztörténet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : társadalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tudás alapú társadalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : modern társadalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : információs társadalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : információ M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó K é p a l á í r á s : Egyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga Csaba N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : 1. EGYHÁZ A TUDÁS-TÁRSADALOMBAN Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke www.strategiakutato.hu www.inco.hu www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.hu
2.
Bevezető tételek
3.
4. Milyen a globális világ természetrajza? a globalizáció szubsztanciálisan egységesülés az új típusú földi globalizáció magával hozta a lokális világok felemelkedését az európai keresztény világ egységes világ marad az európai nem keresztény világok is egységes világokká válnak a politikai Európa a szétszakítottság után az egységesülés felé halad a földi civilizáció értékprioritásai egymásra rímelnek
5.
Milyen lehet az információs kori Európa? a pénzipar nem örökké domináns gazdaság az információközpontú világmodell nyer tudásalapú társadalomgazdaság születik a jövő a tudástársadalom modell
az egyesült Európa új víziót hirdet a kulturális sokféleség hálózata terjed
nemzetállam helyett tudásállam? a lokalitások reneszánsza kezdődik
tudásközpontú életformák sokasága
6. Kiemelés: Egységes Európa lesz, államszövetség, de nekünk nem a politikai és gazdasági szövetség fontos, hanem az, hogy Európa a közös keresztény-keresztyén vallás és kultúra kontinense, Európa jövője nem(csak) a globális versenyben való helytálláson múlik, hanem a kereszténység minőségén, s a tudásközpontú Európa potenciálisan soha nem látott esélyeket teremt(het) a kereszténység újjászületésére
7. Az emberek visszatalálnak-e a spirituális életbe? a vallástalan spiritualitás és az Istenközpontú vallásosság között lehet választani, a vita már régen nem az ateizmus és a teizmus között folyik, a személyes Istenélmény és a személytelen Istenélmény-nélküliség közötti különbség, Isten országában vagyunk, de nem tudjuk? új tudat és új lelkiség felfedezése
8. Van-e szükség új reformációra? mindig is szükség volt és van most milyen reformációra van szükség? m ilyen legyen a
21.századi Isten országa? milyen út vezet az Istenkirálysághoz? miért nem készül nálunk az új reformáció programja?
m i a régi és új szerepe a híveknek és lelkészeknek? hogyan lehetünk jobban az individualizált egyén személyes lelkivezetője?
az itthoni vallási piacon mivel és hogyan lehetünk tartósan sikeresek?
9. Hagyományos társadalmi szakadékok
1. Ökológiai szegények - ökológiai gazdagok
2. Jövedelmi szegények - jövedelmi gazdagok
3. Jóléti szegények - jóléti gazdagok
4. Társadalmi szegények - társadalmi gazdagok
5. Térségi szegények - térségi gazdagok
6. Mobilitás szegények - mobilitás gazdagok
7. Családi szegények - családi gazdagok
10.
11. Új társadalmi szakadékok a XXI. század elején:
1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok
2. Információ-szegények - információ-gazdagok
3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok)
4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok
5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok
12. Kvantumlogika (QL)
Sokáig az arisztotelészi logika: igen - nem
Neumann János bővítése: igen - nem - lehet
Anatole Rapoport (poszt-koppenhágai szemlélet): igaz, hamis, meghatározatlan (még nem igazolható), értelmetlen (örökre igazolatlan marad)
Alfred Korzybski hozzátette: zaj (+ a van kitiltása)
értelmezhető (igaz, van, stb.), nem értelmezhető (hamis, nincs, stb.), értelmezhető/nemértelmezhető (lehet), értelmezetlen (meghatározatlan, zaj, stb.)
négy görbült dimenzióban:
igen ( n )igen ( 1 ) igen / nem nem ( 1 ) nem ( n )
13.
14. A szaknyelvek elkülönülése
Az információs társadalom alrendszerei elkülönült nyelvet használnak
A technológia nyelve, a gazdaság nyelve, a politika nyelve, a társadalom nyelve, stb.
A tudomány eredményei részben nyelvi akadályok miatt továbbra is lassan szivárognak be a köz(össégi)nyelvbe
A kommunikáció a politika és/vagy a tömegkultúra nyelvét használja
15. Az idolumok kezelése
Törekvés az elavult nézetek, magunk és mások idolumainak kritikájára
Nincs olyan gondolatrendszer, amelyben ne lennének idolumok
Új mentális stratégia: a személyek támadása helyett az idolumok birálata
Az idolumok mögött gyakran felsejlik a nem-tudás szabvány üressége
16.
Az új szuperparadigmáról
17. A paradigma fogalma
Thomas S. Kuhn 21 féle értelemben használja a paradigma fogalmát, Kuhn a paradigma kifejezést egyébként Polányi Mihálytól vette át
A nem-forradalmi periódusokban a fennálló paradigmák nem haladhatók meg. A paradigmaváltások nem szabályszerűek, villámcsapás-típusú átváltások, bizonyos értelemben irracionális aktusok Négy komponens: szimbolikus általánosítás, metafizikai előfeltevés/ontológiai modell, értékek-tudások, példák A paradigmaváltás feltételez: új tudósközösséget új kognitív funkciót új beállítódást új világlátást - stb.
18. Új szuperparadigma és új elmélet
Új valóság a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb.
Új múlt időszámítás előtti és utáni évezredek új egységes hipotézisei
Új technológia a szupertechnológiák forradalmi kora
Új gazdaság a tudásalapú hálózati gazdaság
Új tudat és új ember az ember és a tudat rekonstrukciója
19. Új szuperparadigma 2.
Új társadalom a tudástársadalom, az egységtársadalom
Új tudás a régi és az új tudás új szerepben
Új értelemadás az értelem visszaszerzése és újragondolása
Új jövő az új civilizáció és az új tudat új jövőt teremt
Új transzcendencia visszatalálás a spirituális létbe
20. Új elmélet, új filozófia A természettudományok egységes elmélete? A társadalomtudományok egységes elmélete? A szellemtudományok egységes elmélete? Az integrált egységes elmélet lehetetlen?
Elméletalkotás új módon
Elmélet vissza a klasszikus filozófiához (tudomány, művészet, vallás újra együtt)
Igazság és hipotézis
21.
A valóság új felfedezései elméleti fizika, részecskefizika, kvantumfizika
az anyag valamennyi sajátossága (tehetetlenség, tömeg, gravitáció) a kvantum-vákuummal történő interakció eredménye
az anyag végső építőkövei: a leptonok (elektron, müon, tauon), továbbá a neutrinók ((elektron-neutrinó, müon-neutrinó, tau-neutrinó))
és végül a kvarkok a hypertér kutatása stb.
kozmoszelmélet a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus
(emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása , stb.
tudatelmélet a tudat a világegyetem önálló, alapvető része, nem pusztán az anyagi működés eredménye, a tudat ugyanolyan elsődleges,
mint a tér, az idő vagy az anyag, az embert nem az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy tudata van, hanem az eltérés
a tudat fokozataiban van, egyedül az ember rendelkezik reflexív tudatossággal , vagy nemcsak az ember stb.
intelligenciaelmélet
a racionális és az érzelmi intelligencia után a spirituális intelligencia (isten-központ az agyban, a halántéklebenyben) felfedezése , stb.
22.
halál utáni élet elmélete
a halál utáni élet élményeinek újrafelfedezése és kutatása után az empatikus halál közeli élmények értelmezése
(a haldokló melletti személy szintén átélheti a halál utáni élmények többségét), sőt klinikai halál állapota nélkül a testelhagyás kipróbálása, gyakorlása, új létformák teremtése, stb.
káoszelmélet
a káosz egyetemes törvényének feltárása (a stabilitás és instabilitás erőinek kényes egyensúlyai), de nem csak a természettudományokban
közgazdasági elméletek
a vertikális globalizációt (a nemzeti termék gazdaságtanát) a horizontális globalizáció (a szabad tőkeáramlás) követte,
majd a kvalitatív globalizáció (tudásalapú tudás- és tehetségtőke - gazdaság, vagy társadalomgazdaság) korszaka érkezhet , stb.
jövőelmélet
tudástársadalom, egységtársadalom elméletek megfogalmazása, a jövö a tudat - és a tudás társadalmainak különböző fokozatai ,
de az érdemi áttörést csak az egységtársadalom világa hozhatja, amelynek téridő koordinátái ma ismeretlenek, stb.
23. Kvantum téridő kutatások felismerései
Az észlelőt nem lehet elkülöníteni az észlelt eseménytől
Az anyag egyszerre hullám és részecske természetű
a kvantumfolyamatok valószínű eseményei: valószínűséghullámok (állapotvektorok) vagy valószínűségi hálózatok (EWG-modell)
szupertér elmélet (párhuzamos, különböző világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet
a helyhez nem kötött hatások és események elve
választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem gyanúsan olyannal, mint egy Tervező (Isten?) Végül: a helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, sőt a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet)
24.
A relativitás és a kvantumelmélet alapján a jelenlegi felismerések:
eltörlődik a tér és idő kettőssége
eltörlődik az anyag és tudat (tudatosság) kettőssége
eltörlődik a test és elme kettőssége
eltörlődik a vallás és tudomány kettőssége
25. Amire kevesen gondoltak
Minden régi kommunikációs eszköz (telefon, autó, mozi, hűtőgép, stb.) médiaeszközzé válik
A nemzetállami (politikai) televíziók egyirányú manipulálása helyett a globális médiarendszer kvázi-plurális tematizálása
A fogyasztó társadalom atomizált, izolált embere az új eszközökkel szuper-aktív kommunikációt folytat
A történelem nagy eseményei (ökológiai katasztrófák, katonai háborúk, stb.) egyenesben közvetített médiaesemények
A hatalmi (és tömegkulturális) eliteket a kommunikációs kor médiaderesre húzza és felszámolja a magánéletét
26. Technológia
Hagyományos papíralapú, nyomtatott napilapok, hetilapok, stb.
Hagyományos sugárzó televíziók, rádiók, stb.
Digitális műholdas csatornák
Mikrohullámú technológiák
Mobiltelefon technológiák, mobil hálózatok
Interaktív kábeltelevíziós csatornák
Internet-alapú rádiók, televíziók
Integrált globális és lokális technológiák (a hálózatok hálózata)
27. Technológiaelmélet és az előrejelzések
Technológia szerepe a társadalomban
Magastudás, szuperkreativitás, katonai-állami innováció, egyéni felfedezések
A technológia nyitott utat a globalizációnak?
Az új technológia+üzleti érdek kikényszeríti a gazdasági-társadalmi fordulatokat
A titkos lovas effektus
Két szuperhatalom technológiai előrejelzései
28. Új és globális kibertér? (UNESCO)
Az új technológiák, a planetáris hálózatok, a globalizálódás közvetlenül sokkolja a nemzetállamokat
A változások középpontjában egy új, saját téridőt kialakító kiber-galaxis születése van
Más kultúra: virtuális és planetáris alapokra épülő, inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki
Az új kibertér interaktív, nem hierarchikus, széles skálájú kommunikációt folytat és egyesíti a világ tudásait
A hálózat felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre rendelkező műsoradók és vevők (transznacionális szegmens)
29. Az új kibertér alternatívái
Új, interaktív globális kormányzás az emberi társadalom irányítására (1)
A globális polgári társadalom közös ügyintézése és ön-elrendeződése (2)
Az új infokommunikációs hálózatok segítségével a kollektív intelligencia létrehozása (3)
A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (4)
Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (5)
Az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki
30.
Az új típusú globalizáció és lokalizáció
31. Mi a globalizáció?
A globalizáció éppen annyira elválaszt, mint amennyire egyesít elválaszt, mialatt egyesít az elkülönülés oka ugyanis ugyanazok, mint amelyek elősegítik a világ egységesülését. Az üzleti élet, a pénzügyek, a kereskedelem és az információáramlás egész világra kiterjedő
dimenzióinak kialakulása mellett megindult egy lokalizáció, helyhez kötő folyamat is. (Zygmunt Bauman: Globalizáció)
32. A globalizáció törvényei
Az új globalizáció új fogalma
Globalizáció és lokalizáció egyszerre
Globalizáció funkcionalitás
szubsztancialitás
(egységesülés)
Kvantitatív és kvalitatív globalizáció
21. század első felétől: globlokál világ
33. A lokalizáció elmélete
A lokalizáció fogalma alávetett lokalitás
Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu)
A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma)
Az új társadalom első szintje
A virtuális lokalitás kvalitatív lokalitás?
Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek
34. LOKALITÁS SZERKEZET
Felső életvilág (régió, megye)
Alsó életvilág
Környező világ (kistérség, település)
Kéznéllévő világ (család, egyén)
Belső vált életvilág (a személyek felettes éne)
A globalizáció hatásai a lokalizáció viszontválaszai
Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe
35. Egyén a lokalitásban az ideális jövő
Életdíj garantált közelebb az egészséghez
Tudás(alapú)munka és szabadság
Korlátlan tudásszerzés
Digitális családi (tudás)ház és kert
Hálózati polgár az Internet-közösségekben
Közvetlen részvétel (e-demokrácia)
Spirituális azonosulás - megvilágosodás
36.
37.
Az új tudások és az új tudáselmélet
38.
39. Tudáselmélet új tudások
formafeletti tudások
formázott köztudások
formázatlan köztudások
személyes tudások
szuperformázott magastudások
uralkodó világtudások
alávetett domináns tudások
formázott egyenrangú tudások
40. Új hipotézisek emberről és tudat ról
41. Az egyén alapkonfliktusai
Azt hiszi, hogy:
Nincs erős tudat és lélek
Nincs megtartó család
Nincs közösségi védőgyűrű
Nincs közösségi-nemzeti identitás
Nincs személyes mozgástér
Nincs magas fokú köztudás
Nincs Isten vagy legalább transzcendencia
Nincs múlt- és jövőkép
42. Az egyén a modern világban
Az alattvaló egyén (belül)
Az alattvaló közpolgár (a politikai társadalomban)
Az alattvaló fogyasztó (a fogyasztói társadalomban)
Az alattvaló vállalkozó (a gazdaságban)
Az alattvaló állampolgár (a közigazgatásban)
Az alattvaló a negatív individualizáció
Az alattvaló a negatív közösségi lény
43. Az egyén (az egyes személy)
Az egyéni második (kvalitatív) individualizációja indulhat meg
Az egyén csökkenő mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének
Az egyén jórészt külső korlátok nélkül tudáshoz juthat
A tudatfejlesztő kor közelében vagyunk
44. Az emberi vágy
Fizikai lét : a jólét elérése (evés, ivás, fedél)
Szellemi lét : hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret, tudás, pneuma)
Természeti lét : a természeti javak megőrzése (levegő, víz, szárazföld, energia, stb.)
Egészségi lét : a testi-lelki egészség megtartása (kevés betegség és minden fontos betegség gyógyítható)
Közösségi lét : nincs végletes egyedüllét és újrateremthető az identitás (család, barátság, lokalitás, stb.)
Spirituális lét : visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál utáni élet, stb.)
45. A tudat értelmezése 1.
Agyi tevékenység (vagy anyag és tudat szerves egységet alkot)
A tudat testtől, anyagtól független szellem/energia (régi-új állítás)
Az isteni egész egyéni darabja (teológia)
Az anyag és tudat egyaránt létező, de a valóságnak egyik sem alapvető eleme (holisztikus koncepció)
A kábaság szerve, a látszat-világ kifejeződése (hagyomány-elmélet)
A mai neurológia többszörös éneket észlel minden emberi agyban
46. A tudat 2.
Egyedül az ember rendelkezik reflexív tudattal (pszichológia)
az elme nem marad az agyban, helyhez nem kötött módon áthatol/túllép a téridőn (Evans H. Walker-elmélet)
A világról való - térhez-időhöz kötött - személyes tudásgyűjtemény (régi tudáselmélet)
A mediatizált tömegkultúra futószalagján gyártott szabványtermék (kultúraelmélet)
Az egyénektől független közös korszellem részeleme (tudásszociológia)
47. A h agyomány értelmezése
A hagyomány fogalma: a formázott és formázatlan köztudás (és közösségi létezés) vizionált, szimbolikus, idő- és térfeletti tudása a múltról, amely személyes és csoporttudássá vagy legalább rejtetten formázott tudássá (és magatartássá) vált.
Hagyomány típusok:
forma- és időfeletti hagyomány
formakötött és időfeletti hagyomány
formakötött és időkötött hagyomány
belső forma- és időfeletti hagyomány
belső formakötött és időkötött hagyomány
48. A hagyományalapú tudástársadalom ha a tudástársadalom alapja a magas szinten formázott (koncepcionális és vizionált) köz- és személyes tudás, akkor a feladat az, hogy: a múltról szóló köztudás minél inkább formázott legyen egyszerre szimbolikus és konkrét személyes- és köztudássá váljon a tudástársadalomban
49. Mi lesz a nemzetállamokkal? államok lesznek, de jórészt más típusúak nemzetek lesznek, de nem elsősorban államok az államok digitális információs államok a nemzetek alapvetően tudásnemzetek az új nemzetállamok közvetítenek globalizáció és lokalizáció között az egyházak közvetítenek az isteni világ és az emberek között az egyházak a nemzetek és az államok felett állnak
50. Mit válaszolunk? Ha a vallások is globalizálódnak, ha a protestáns egyházak is globális szereplővé válnak,
akkor a magyarországi protestáns egyházak csak attól magyarok, hogy Magyarországon vannak?
51.
Információs társadalom, tudástársadalom
52. INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 1.
Tudati-nyelvi termékek
Adat: egységnyi megismerés jelentését hordozó tudati-nyelvi alakzat
Információ : két adat viszonyának meghatározása, így már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a valóságról)
Ismeret : összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett információ
Tudás : értelmezett ismeretrendszer, átfogó vízió a valóságról (avagy folyton új valóságkép)
Döntés : valóságváltoztatásra hasznosított tudásrendszer
53. INFORMÁCIÓ/TUDÁS/JEL 2.
Fizikai-technikai termékek
Jel : ember alkotta eszközzel továbbított információ
Értelmezett jel (Tudásjel) : ember alkotta eszközzel értelmezett információ- és ismeret-rendszer (nem ember alkotta tudás ember alkotta eszközzel)
JelDöntés : a tudásjelrendszerekkel döntéshozás és döntés-végrehajtás (nem ember alkotta tudásból nem emberi döntés - emberi kontrollal)
54. Információs és tudástársadalom
Az információs társadalom : ember alkotta eszközzel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise)
A tudás társadalom : az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise)
55. Információs és tudás társadalom elmélet belső paradigmái
Információs társadalom paradigma
Tudástársadalom paradigma
Tudattársadalom paradigma
Egységtársadalom paradigma
56. Az információs kor lépcsői
Információs kor (1980-2050?)
információs társadalom / jeltársadalom (1990-2010-20)
tudástársadalom / döntéstársadalom (2000-2030-50)
tudattársadalom / valóság(át)alakító társadalom (2020-2050-70)
Egységkor (2050-?)
egységtársadalom / ember-valóság, tudat és eszköz egységesülése (2050-2070-90)
57. Régi tudástársadalmak
Tudástársadalom egykor: mindenekelőtt a kor magas és új tudására épülő társadalom
Az elmúlt nyolc-tízezer év társadalmai csökkenő mértékben a tudás társadalmai?
A vallások tudásai a legfontosabb társadalomformáló erők az Özönviz(ek) után?
Az ősi tudástársadalmak üzenetei egyelőre csak részben értelmezettek?
Hosszú még az út a régi tudások megszerzéséig?
58. Fejlesztési szintek
globális információs társadalom
európai információs társadalom
magyar információs társadalom
regionális információs társadalom avagy intelligens régió
intelligens kistérség
intelligens város és falu
59. ÚJ TÁRSADALOM
Globális társadalomszerkezet - káoszjellegű (globális és lokális központú) hálózati társadalom
Ökológiai társadalomgazdaság/etikai gazdaság
Tudás- és tudatfejlesztő társadalom
A digitális állam visszafejleszti a hatalom- és szuperhatalmi szférák mindenek fölötti státuszát
A mesterséges intelligencia és a spirituális intelligencia együttes szerepe
Társadalmi mobilitás - tudás-mobilitás, csoportként, de egyénenként is
60. Új társadalom lokális szinten
Lokális informális közösségi hálózatok
lokális üzleti hálózatok a helyi gazdaságban
lokális logisztikai hálózatok
lokális hálózatok telefonon
lokális közösségi intézmények informális csoportjai
lokális kábeltelevíziós hálózatok
lokális Internet hálózatok, információs közösségek
lokális mobil Internet hálózatok
lokális spirituális hálózatok
A jövő: a lokális tudáshálózatok, a helyi tudástársadalmak
61. A tudás társadalmának elmélete
1. A globlokál káoszrendszer egyensúlyban marad
2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem
3. A digitális állam a társadalomipar motorja
4. A társadalmi tőke növekedése lehetővé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat
5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést
6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek
62. A tudás társadalmának elmélete 2.
7. A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté
8. Minden eddiginél nagyobb a szabadság és az esélyegyenlőség lehetősége
9. Az információhoz hozzáférő egyének interaktív párbeszédet folytatnak
10. Minden ember részt vehet a tudásalapú gazdaságban, társadalomban, e-demokráciában
11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban töltődik fel magastudásokkal
12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon
13. Minden lokális világban intelligens régiók, települések jönnek létre
63.
Tudásgazdaság
64. Új gazdaságelmélet
65. A tudásgazdaság
Szinte minden termék értékében többségbe kerül a hozzá adott érték, avagy az információ, a tudás
A legújabb fejlemény: a tudáságazat kilép a medréből és elfoglalja a gazdaságot (oktatásipar, egészségipar, tartalomipar, stb.)
Pénztőke és tudástőke egyre inkább oda-vissza váltható
Globális tudásgazdasági piac és egyúttal tudáspiac jön létre, amely újraszabja a globális-lokális világot
66. A TÁRSADALOMGAZDASÁG
A fordista gazdaságnak vége, a pénzközpontú gazdaság szupermonopol helyzete gyengül, a tudásalapú gazdaság karrierje vágtatva halad,
az e-gazdaság növekszik minden baj ellenére
A gazdaság kilépett a gazdaság medréből ahogy a tudás kilép a tudástermelés medréből - a technológia már korábban új szerepbe került,
az ökológia hatása szintén átterjed a többi szférára
Szociális piacgazdaság helyett a társadalom érdekei alá rendelt gazdaság modellje felé haladunk, a jövő: tudásvezérelt ökológiai társadalomgazdaság?
67. Új gazdaság helyben
gazdaság átterjed a helyi társadalomra is és a társadalom magához vonja a gazdaságot
a helyi gazdaság: szintén tudásgazdaság a globális-nemzeti-lokális tudás bevonul a helyi gazdaságba is
lokális gazdaság reneszánsza (ami helyben megtermelhető)
globális-lokális virtuális (e-)gazdaság
mindenki részvétele az új gazdaságban
mindenki nyereséget kap az új gazdaságban
a közösség természetes piacszervező
68.
69.
70.
71.
72. Hogyan születhet meg a magyar e-Content program?
Átfogó kormányprogramok szükségessége
A minisztériumok ágazati stratégiái (NKÖM, OM, IHM, GKM, stb.)
Magyar Tartalomipari Szövetség stratégiája (a tartalomfejlesztő gazdaság programja)
A tudásközpontok (egyetemek, kutatóintézetek, könyvtárak, múzeumok, stb. ) elképzelései
Regionális e-content programok
73. Kultúrafejlesztés - tartalomfejlesztés
Információfejlesztésből - tudásfejlesztés
Kultúrafejlesztésből - tartalomfejlesztés
Három alapvető fejlesztési irány:
1. Az e-tudás, az e-kultúra fejlesztése
2. A tudás, a kultúra e-terjesztésének fejlesztése
3. A tudás és kultúra e-piacterek létrehozása
Az információs kori tudás és kultúrafejlesztés új európai programjának neve: a tartalomfejlesztés
Az európai tartalomfejlesztés: e-Content 2002-2005
74. A JÖVŐ ISKOLÁJA
Régi és új tudás együtt avagy tudás a kor magastudásához közeli színvonalon
A diák kutató-fejlesztő személyiséggé váljon
A pedagógus a tudás megszerzésének tudását magas szinten ismerő személyiség (szuper tudásközvetítő)
Iskolátlanitott iskola modell - az iskola tudás- és kreativitás műhely
Az iskola mint intézmény nem a rejtett és nyílt agresszivitások és butaságok pompázása
Felkészítés a tudástársadalom korszakára, a globális tudáspiacon való sikeres szereplésre
75. Az egyetemipar dilemmái
Az európai egyetem intézményként, szervezetként az Ipari Kor foglya
Az európai egyetem a Régi Paradigmát tanítja
Az európai egyetemen a hallgatót nem készítik fel a tudástársadalomra
Az európai egyetemeken is a kutatás-fejlesztés (K+F) alulfinanszírozott Magyarország még itt sem tart
76. Az átmeneti egyetem lehetőségei
Az Egész tudását is oktatja
Az új tudásokat legalább önálló szakok keretében tanítja
Minden szakon két félévig tanítja a tudástársadalom elméletét és gyakorlatát
Minden egyetem regionális tudásközponttá válik
Az egyetemek mellett létrejönnek a tudományparkok
77. A jövő könyvtára
Minden könyvtárban a globális új tudás rendszerezve megtalálható legyen
Alapművek magyarul elérhetők legyenek (e-fordítás)
Minden könyvtárban a regionális tudás teljessége alapfelvétel
Minden könyvtár egyedi tudások gyűjtőhelye
Minden könyvtárban minden tudás elektronikusan elérhető legyen
e-Könyvtárak hálózata
78. A tudás-vezérelte életmód
A tudás(alapú és vezérlésű) gazdaságban a munka többsége tudásmunka
A tudás(vezérelte) gazdaságban a munkaerő mindenekelőtt a tudását értékesíti
Egy emberi életút: több tudás megszerzése (több diploma), szakaszonként más tudás(ok) hasznosítása
A munkaidő minden héten egy tanulónapot tartalmaz (élethossziglan tartó tanulás)
A tudástőke pénztőkére váltható
79.
Új demokrácia,
új politika?
80. Új állam és e-demokrácia elmélet
Az állam elvileg a társadalom menedzser és fejlesztő szervezete
Az állam és a társadalom szétszakadt - az újravarrás egyelőre nem indult el
Az uralkodó, hatalomtípusú állam Kelet-Európában is tarthatatlan
Az egyeduralkodó és mindenható (okos) állam leszereplése
A fejlesztő digitális állam ismét civilállam lesz
Képviseleti demokrácia helyett e-demokrácia
A regionális fejlesztő állam erősödése
A biztonság-garantáló állam fontossabbá válik
81. E-demokrácia - e-közigazgatás
az elektronikus virtuális-démosz megszületése
út a kvantitatív demokráciától a kvalitatív demokráciába (potenciálisan új demokrácia-modell)
a globális és lokális demokrácia intézményesülése
a választó joggal való élés e-kiterjesztése
a választók és a választói csoportok tudásfejlesztése
az elektronikus közvetlen részvétel megteremtése
e-kormányzás, e-közigazgatás gyors elterjedése
a posztmodern demokráciaelmélet kialakulása
82. Információs kor politikai nyelven
Harminc éve már japán kormányprogram
Európa húsz évet késik Bangemann-jelentés
2000-től: Az Európai Unióban e-Europe stratégia
Minden tagállamban stratégia és operatív program
Minden tagállamban regionális fejlesztések (lásd intelligens régiók, városok, stb.)
Orbán-kormány: NITS, Medgyessy-kormány: MITS
83.
Új kozmológia, új transzcendencia
84. Kozmológia új világegyetem koncepciók (példák)?
a világ nem egy tudattalan anyagi láncreakció eredményeként keletkezett, hanem felsőbb irányítással, amit végső soron Isten irányit és ellenőriz, mert az univerzum létrejöttének kezdetén a tudat és az időtényező hatására a megnyilvánulatlan anyagi energia elemi részecskékké, majd alapvető anyagi összetevőkké alakul (Tasi István)
a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása kezdődik (Székely László)
85. Protestáns stratégia kérdései 1.
minél több egyes emberben elmélyülhessen a személyes azonosulás Istennel
a megszentelt élet gyakorlása, amelynek változatlanul része a szeretetadás képessége és gyakorlata
a nemzet új (tudás- és tudatközpontúságra koncentráló) szerepet kaphat az egyesülő kontinensen
a protestánsok a tudáskor új tudásvilágát értsék meg s fogadják el
a tudáskor, a globális és egyben lokális közösség alapvetően tanulással, oktatással sajátítható el
a z új korszak mediatizált kommunikációja adaptálódjon a református és evangélikus egyházba
86. Protestáns stratégia kérdései 2.
az új globális-lokális világba vetett gyülekezetek új (külső-belső) feladata tisztázódjon
az egyház lelkészei a tudásalapú kor sokrétű új követelményeinek minél maximálisabb szinten feleljenek meg
a presbitériumok tapasztalata érvényesüljön az új demokráciában
a gyülekezetek új, közösségépítő feladatokhoz jutnak a helyi társadalomban és közigazgatásban
az információs kor új szociális feladatainak elfogadása elkerülhetetlen
87. Protestáns stratégia kérdései 3.
a tudástársadalom kori keresztyén család új feladatai tudatosuljanak a családi cselekvésekben
az egyház intézményesült (nagy)szervezetként újuljon meg a tudásközpontú korban
az egyháznak mi legyen a magyar társadalom egészére vonatkozó jövőképe, egyáltalán hogyan hívja ezt a társadalom modellt,
és mit tegyen az új típusú, tudásközpontú társadalom építéséért?
a református és protestáns vallásnak, egyháznak szüksége van új vagy megújított jövőképre, s stratégiai programra
88.
89.
Mi a keresztyén egyházak szerepe a 21. század első felében? (alternatívák 2.)
+ elsősorban a nemzeti összetartás (a nemzeti érzés, a kollektív nemzeti tudat és/vagy az új nemzet modell) egyháza
+ vezető célként szociális és oktató egyház, amely a sokféle bajban lévők számára menedéket kínál + az új paradigmák képviselője,
a 21. század (a spiritualizmus, a misztikus század) egyháza, belül és kívül is dialógus-egyház, pártolja a vallások/egyházak közötti együttműködést
+ kiemelten ismét teológiai és szellemi központ, s tudatosan (mediatizált) kommunikációs egyház
+ az ÚJ REFORMÁCIÓ egyházaként egyszerre több prioritást fogad el: például újra gyülekezeti egyház, ám újra szellemi-teológiai központ,
közben a 21. század egyháza, a tudástársadalom tudás-missziója, az új evangelizáció letéteményese, s kommunikációs egyház is
90.
91.
92. JÓ HÍR A Magyarországi Református Egyház elkészítette és az Evangélikus Egyház folyamatosan készíti az információs
és/ vagy tudáskorra, avagy a 21. század első felére szóló stratégiáját (szakrális szervezet új módon, digitális egyház,
egyházi portálok, intelligens egyházmegye, új tudások közvetítője, intelligens gyülekezetek, protestáns internetes televízió, stb.)
93.
Az új globális térszerkezetben
új lokalitás program
94. Új térelmélet új világszerkezet
95. GLOBÁLIS TÉRSZERKEZET
Globális világ alapszerkezete:
első világ
második világ
harmadik-negyedik világ
és kimaradt világok
Kontinensek, kontinens-részek a globális térszerkezetben
Országokrégiók (nagyrégiók, interrégiók)
Nemzetek/államok a kontinentális térszerkezetben
96. FORDISTA TÉRSZERKEZET FELFOGÁS fordista régió: Alain Lipietz
Elkésett és összecsúszott magyar tér- és társadalom fejlődés
Fordista ipar fordista állam fordista iskola - fordista régió-megye-város (az ipari város: a szocialista fordizmus mintája, a falu: megtűrt posztfeudalizmus)
A társadalmi tér csak földrajzi térben létező gazdasági, társadalmi és közigazgatási térként értelmezett (főként: gazdasági régióként)
Még részben a harminc-ötven évvel korábbi tér- és társadalom-felfogások uralkodnak - még részben a harminc-ötven évvel korábbi
ember- és tudásfelfogások élnek tovább a tudományban és az oktatásban
97. ÚJ TÉRELMÉLET ELŐTT
Fordista térszerkezet fordista térelmélet
Posztfordista időszerkezet posztfordista (fordista) időtér elmélet
Információs térszerkezet globális információstér-elmélet
Tudásközpontú téridő szerkezet integrált tudástéridő-elmélet
Kvantum téridőszerkezet univerzális kvantumtéridő-elmélet
Öt modell együtt: intelligens térszerkezet elmélet
98. Intelligens régiók
99. Intelligens kistérség
Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ
A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja
Az intelligens életvilág szülőhelye
A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba
100.
Összefoglaló tételek
101. Integrált (leegyszerűsített) konklúziók
Sok valóság
Sok világegyetem, sok téridő
Sok globalizáció/lokalizáció
Sok társadalom és társadalmi téridő
Sok én és sok tudat minden emberben
Sok tudás, sok tudomány ugyanarról
102. A tudásosztály stratégiái
belenyugvás-belemerülés az életvilágba, a fél-tudások világába (a szellemi lét elvesztése)
beágyazódás az integrált hatalmi osztályba
kívül maradás az integrált hatalmi osztályból (új kritikai értelmiségi szerep)
szakértői hatalom megszerzése a világszerkezet szintjein (regionális, nemzeti, globális síkon)
a befelé koncentráló mintaélet és a másik ember szolgálata (kimunkált tudat, spirituális élet)
tudás és társadalmi innováció az információs korban
103. Az új globális értelemadások
Nincs értelemadás (a planetáris világ önfejlődése, stb.)
Negatív értelemadások (a gonosz globális világ gonosz cselekedetei a vég előtti legeslegutolsó pillanat, stb.)
Technológiai értelemadások (a világ önfejlesztő technorendszer, stb)
Pozitív értelemadások (az isteni valóság létezik a kereszténység reformja szembefordulás a modernnel új metafizika
spirituális cybervalóság és cyberpunk globális tudás- és tudatalapú kor, stb.)
Előjel nélküli értelemadások (négydimenziós téridő transzperszonális valóság vissza a természetbe és korábbi korokba, stb.)
104.
105.
106. Jövöforgatókönyvek 2100-ig
Első korszak: 1990-2020 (2030)
információközpontú társadalom
Második korszak: 2010-2050(2070)
tudás- és majd tudatközpontú társadalom
Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól
egységközpontú társadalom
107.
108. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Szabad Péter: Kutatás a Biblia eredete után A f o r m á t u m n e v e : PowerPoint prezentáció O l d a l a k s z á m a : 108 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : Microsoft Office PowerPoint 2003 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x577 pixel pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 72 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet |