D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : Almasfuzito.jpg
C Í M 
F ő c í m : Almásfüzitő
B e s o r o l á s i   c í m : Almásfüzitő
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Labáth
U t ó n é v : Gábor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
E g y é b   n é v e l e m e k : ifj.
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-12-01
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2008-08-17
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Inda fotó
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Labáth Gábor
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Minden jog fenntartva
T É M A 
T é m a k ö r : Anyagtudományok, kohászat
A l t é m a k ö r : Kohászat általában
T é m a k ö r : Könnyűipar, vegyipar
A l t é m a k ö r : Ipartörténet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : ipari épület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : gyár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : timföldgyártás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vegyipar
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Almásfüzitő
G e o N a m e s I d : 3056290
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : "Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga."
A megszűnt timföldgyár főbejárata
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Az almásfüzitői timföldgyár 1950 és 1997 között a Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitőn üzemelő, Magyarország és Közép-Európa legnagyobb timföldgyára volt, amely kezdetben 60 000 tonnát, idővel 360 000 tonna timföldet állított elő. Az üzem fénykorában a térség 2300 lakójának teremtett munkát.
A timföldgyár építését 1941-ben kezdte meg a német érdekeltségű Dunavölgyi Timföldipari Rt. az új üzem kapacitását 60 000 tonnára tervezték. A második világháború miatt a termelés csak 1950-ben indult meg. Az eredetileg tervezett kapacitás szűkösnek bizonyult, 1955-től 1963-ig nagyarányú fejlesztés termelésbővítés történt a gyárban A beruházás az 1962-ben megkötött magyar-szovjet timföld-alumíniumipari egyezmény teljesítéséhez kapcsolódott, ugyanis az almásfüzitői üzem szállította a Szovjetunióba a legtöbb timföldet Magyarországról. Ekkora alakult meg a Magyar Alumíniumipari Trösztöt is, amelynek egyik fontos zászlóshajója lett az új gyár. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. A '80-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. A Vértes és Bakony bauxitját dolgozták fel, az energiát főként a Tatabánya és Dorog környékén lelhető, barnakőszénre alapozott hőerőművek biztosították. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállították, a továbbiakban csak nem kohászati timföldet állítottak elő. 1995-től a gyárnál a Hungalumina Kft a vagyonkezelő szerepét töltötte be. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt a kft. veszteségeiért, 1997-ben a gyár végleges leállítására került sor. Ekkor 700 fő dolgozott az üzemben. 2006-ban elkezdődött a terület rekultivációja, mivel roppant értékes helyen, az 1-es főút és a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal között feküdt az egykori gyár. Az épületeket felrobbantották, a területet kitakarították. A helyén logisztikai központot, ipari parkot és a bauxit feldolgozását bemutató múzeumot hoztak létre. 2010-ben az ajkai vörösiszap-katasztrófa nyomán rövid ideig ismét a hírekben szerepelt az egykori timföldgyár és vörösiszap-kazettái, de azokat egy kivétellel már mind rekultiválták, környezetre nem veszélyesek. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Nagy Alexandra: Csipkerózsi "házteteje"
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x803 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Rónay Zoltán