D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : Balazs_Bela.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/032800/032855/Balazs_Bela_kiskep.jpg F ő c í m : Balázs Béla B e s o r o l á s i c í m : Balázs Béla S z e r e p : digitalizálta B e s o r o l á s i n é v : Róth U t ó n é v : András Lajos I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : közreadó T e s t ü l e t i n é v : Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár S z é k h e l y : Székelyudvarhely O r s z á g : Románia E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-07-11 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Érdekes Ujság dekameronja C í m : Az Érdekes Ujság Dekameronja S z e r z ő : szerk. Kabos Ede M e g j e l e n é s : Budapest : Légrády, [1913-1916] T í p u s : antológia M e g n e v e z é s : Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár M e g j e g y z é s : Róth András Lajostól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Fotóművészet, fényképészet T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Levéltári kutatás T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Filmművészet T á r g y s z ó : fénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : kézjegy M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : filmrendező M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19-20. század M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert költő, író, filmesztéta, filmrendező, filmfőiskolai tanár. A 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb szellemi hatása - többek között - a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György). 1902-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója volt. Az Eötvös Kollégiumban Kodály Zoltán szobatársa. 1906-ban, tanulmányai befejezése után külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen Simmel filozófia előadásait látogatta. Megírta első könyvét, a Halálesztétikát. Költői pályája a A Holnap antológiában közölt verseivel indult (1908). Publikált a Nyugatban is. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909-ben mutatták be első színpadi művét Doktor Szélpál Margit címmel. 1911-12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszország, Párizs, Berlin); megjelentek első verseskötetei. 1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1916-ben jelent meg háborús naplója. 1919-ben tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült. Több német és magyar nyelvű lap munkatársa volt, több német és magyar nyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert. 1926-tól 1930-ig Berlinben élt és dolgozott Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst munkatársaként. Megismerkedett Leni Riefenstahllal: a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett. Belépett a Német Kommunista Pártba. 1930 őszén a szovjet írók meghívására Moszkvába utazott, hogy filmet írjon és rendezzen a Magyar Tanácsköztársaságról. 1932-ben Moszkvában telepedett le, ahol a Filmfőiskola tanára lett. 1938-tól a moszkvai magyar nyelvű folyóirat Új Hang főmunkatársa volt. 1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét: vendégtanárként is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó Ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában, Radványi Géza rendezésében. Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Csak évtizedekkel halála után került életműve - különösen filmesztétikai munkássága - a méltó helyére. 1903-tól 1922-ig vezetett Naplója, erős kihagyásokkal csak 1982-ban jelenhetett meg. A forrásértékű, kultúrtörténeti jelentőségű teljes mű ma is kéziratban van. 1949-ben hunyt el, halálát agyvérzés okozta. Sírja a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonában van. Tiszteletére díjat alapítottak, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Thury Zoltán U R L : http://dka.oszk.hu/032800/032854 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2481x3589 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : 2-5. köt. A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |