|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/035500/035590 F á j l n é v : Szabade_N_1885_227_Lang_L.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/035500/035590/Szabade_N_1885_227_Lang_L_kiskep.jpg F ő c í m : Láng Lajos B e s o r o l á s i c í m : Láng Lajos S z e r e p : metsző B e s o r o l á s i n é v : Pollák U t ó n é v : Zsigmond I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1837-1912 V I A F I d : 144155096 S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK EPA S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2012-03-22 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-25 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : EPA-ba kerülés dátuma. A t í p u s n e v e : metszet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Szabadelvűpárti Naptár C í m : Szabadelvűpárti Naptár az 1885. szökő évre S z e r z ő : [szerk.] Szathmáry György M e g j e l e n é s : 1885. 2. évf. T í p u s : időszaki kiadvány M e g n e v e z é s : OSZK EPA U R L : http://epa.oszk.hu/02100/02180 T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Politikatörténet T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Pártok, politikai mozgalmak T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918 T é m a k ö r : Matematika, geometria A l t é m a k ö r : Statisztika T á r g y s z ó : metszetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : miniszter M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : statisztikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Láng Lajos. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Láng Lajos közgazdász, statisztikus, politikus, miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, jogi doktor, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A gimnáziumot a pesti piaristáknál, felsőfokú tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte. 1876-ban szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét.
1877-től az Ellenőr, 1882-től a Nemzet című lap munkatársaként dolgozott. 1877-ben a nemzetgazdaságtan magántanárává nevezték ki; 1883-tól 1889-ig, 1893-tól 1902-ig, majd 1903-tól haláláig a statisztika nyilvános rendes tanáraként működött a budapesti egyetemen. 1884-1885-ben és 1893-1894-ben a jog- és államtudományi kar dékáni, 1905-1906-ban az egyetem rektori posztját töltötte be. 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1892-ben rendes tagjává választották. 1892 és 1904 között az Akadémia Nemzetgazdasági Bizottságának elnöke volt. 1894-ban a Magyar Közgazdasági Társaság első elnökévé választották. Az 1894-es VIII. nemzetközi demográfiai kongresszuson a demográfiai munkacsoportot elnökölte.
Több évtizedes politikai pályafutása során 1878-tól a szakcsi, 1881 és 1896 között a pápai választókerület, 1896 és 1901 között Nagybánya, 1902 és 1906 között a csacai választókerület országgyűlési képviselője volt szabadelvű párti programmal. A Szabadelvű Párt 1906-os feloszlásakor nem indult az esedékes 1906-os választásokon, a következő, 1910-esen viszont igen, Debrecen III. választókerületét képviselte az országgyűlésben a volt szabadelvűekből szerveződött Nemzeti Munkapárt színeiben.
1889 és 1893 között a pénzügyminisztérium államtitkára, 1896 és 1898 között a képviselőház második, majd első alelnöke, 1902-1903-ban kereskedelemügyi miniszter, 1911-1912-ben a magyar delegáció elnöke volt.
1911-ben bárói címet kapott. Megírta a magyarországi népoktatás és az 1870-es években végbement szellemi és anyagi fejlődés történetét, elemezte az osztrák és a magyar államháztartás ugyanebből az időszakból származó adatait. Keleti Károllyal és Jekelfalussy Józseffel szerkesztette a Magyarország statisztikája című kézikönyvet, amelynek ő írta a népmozgalmi statisztikáról szóló részét. 1913-ban látott napvilágot fő műve, A statisztika története, amelyben a különféle népesedési elméletek összefoglalását adta, kitüntetett terjedelemben tárgyalva Malthus és Quetelet munkásságát. Közgazdászként a gazdasági szabadság elméletét hirdette. Fordításában jelent meg 1891-ben Ricardo A közgazdaság és adózás alapelvei című műve.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Báró Láng Lajos U R L : http://dka.oszk.hu/010400/010467 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2606x2921 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 619 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 8 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |